Szabó T. Anna - Padon

"Igazán fontos, hogy itt vagyunk."

 

Az élet árad. Nem apad.
Erről beszél ez a pad.
Aki itt ül, nem beszél.
Aki itt ül: van. Csak él.

 

Érezni a testen át:
átmeneti otthonát
itt leli meg belső fényünk.
Mikor átvilágít, nézünk. 

Minden olyan bonyolult,
minden olyan egyszerű.
A nyelv, a lét meg a múlt.
Csak egy padnyi a derű. 

Mindig ül itt valaki,
aki ült itt, ma is ül,
az idő rétegei:
senki nem ül egyedül.

Egymás testében ülünk,
kilátunk egymás szemén.
Magunkkal szembesülünk -
egyben több van: ez az én.

 

Forrás: Vigasz c. kötet