A következő címkéjű bejegyzések mutatása: a legkedvesebbek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: a legkedvesebbek. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 28., vasárnap

Rumi - ...mert a válasz maga a jelenlét

 

A szeretetben minden különbség elolvad. A szerető és a szeretett többé nem kettő, hanem egyetlen valóság, ahol nincs többé ‘én’ és ‘te’. Amikor ez bekövetkezik, minden kérdés megszűnik, mert a válasz maga a jelenlét.

2026. június 20., szombat

Balázs Imre József - Ahogy a csönd


„Csak engedd, hogy tested puha állata
szeresse, amit szeret.”
~ Mary Oliver


A testállat szárítkozik,
életét most rábízza a napra.
A szellőjárta bunda borzolódik,
elpihen vele a fű is. Hagyja.

A vízemlék messze csillan,
és szelíd kék színt biccent a fénynek.
Úgy lenni csupán, ahogy a csönd van,
lehunyt szemmel nyílni ki az égnek.

Balázs Imre József

Forrás

2026. június 15., hétfő

Szabó T. Anna - Örökmúlás

 
hidd el, már rég tudom,
hogy jó tempóban haladok
a megkezdett úton,
mert testem eszköz, munkagép,
s a hangom a zeném,
az tart meg csak a szakadék
imbolygó peremén,
vigyázok, le nem zuhanok,
élek, amíg lehet,
mert vagyok az, aki vagyok,
szeret, aki szeret,
 
egyszerre óvott s kitakart
valóság és csoda,
láttam, az ember hova tart,
de azt is, kicsoda,
szemembe nézz, mert nem zavar,
hogy bántasz vagy dicsérsz,
mert aki tudja, mit akar,
az tudja, mennyit érsz,
és bármilyen mély kútba nézz,
lent látni az eget,
ha tudod, hogy a rész egész,
semmi sem hiteget,
 
de fényes minden pillanat,
és lélegzik a csend,
a föld felett, az ég alatt,
távol és idebent,
mert minden lélegzet zene,
ha mélyén vér lobog,
ha az örökét üteme
a testen átdobog,
nem hangszer vagyok: muzsika,
én játszom magamon –
 
ne mondd, hogy meg sosem halok:
legjobban én tudom.
 

2026. június 11., csütörtök

Láng Eszter - Ha megkérdeznél


Sándornak. Hommage vagy ilyesmi

ha megkérdeznél
mi az élet értelme
azt válaszolnám
legyél olyan mint az eső
amely megöntözi a szomjazó virágokat
megújítja a napégette füveket
megitatja a galambokat és a verebeket
és a kóbor macskákat is

és adj magadból egy kicsit nekem is
hogy én is adhassak vissza magamból neked

mert az élet olyan
kell adni is hogy valamit kapjunk cserébe

és olyan az élet: szépen szőtt
gyapjúszőnyeg a lábunk előtt
kelim arab és székely mintázattal
és sokan jártak rajta előttünk
ki van kopva itt-ott
mégis elevenek színei a naplementében
és titokzatosak éjszakai labirintjai
járnunk kell rajta
nem lehet kikerülni

és vadalmafák nőnek ligeteiben
fanyar gyümölcsöket hozók
és évtizedek kellenek nemesítésükhöz
de a gyümölcsfa terem és ez a lényeg
és magvaiból új fák csíráznak
és nyesni kell az ágakat
és oltani édes almák vesszejét a vadba
és öntözni kell bőven

ezért legyél te eső
ködbe harmatba felhőbe rejtező
és akkor tudni fogod mi az élet értelme
megöntözöd a rózsákat a kertben
a muskátlikat a tornác karján
és tudni fogod akkor
ha nem kérdezném, mi az élet értelme
és nem kérnék nem várnék senkitől
tőled se semmit
szórnám kincseim tengernyi aranyam
ezüstöm pazarul
mint a szél a bíbor és okker
faleveleket októberi szőlőskert fölött
– a szőlő mézén darázshadak –
szórnám kincseim számolatlanul
aranyaim ott csillognának az érett szemeken
ezüstjeim harangvirágok sátorában
és szelíd énekek kelnének az ég alatt
selyemsuhogással szállnának magasra a galambok
és én is mintha szárnyam lenne úgy repülnék
forognék kitárt karokkal arcomat a napnak vetve
nem kérnélek, nem várnék tőled se másoktól se semmit
nem kérdeznélek, mi az élet értelme
lenne-e válaszod mégis, akármilyen is
fel nem tett kérdéseimre, lenne-e?

Láng Eszter

Forrás 

 

 

2026. május 26., kedd

Szabó T. Anna - Élj, beleveszve a fénybe ...

♡ 20240824 
Élj, beleveszve a fénybe:
villog a tóban az alkony.
Légy beleveszve a létbe,
szem vagy a fényben a parton.

Látod, a tó tükörében
lég van: az ég van, a nap van.
Élj, beleveszve a fénybe,
légy kicsi porszem a napban.

Alkonya? Reggele? Mindegy:
száll fel-alá, a sötétbe.
Istenek alkonya? Mind egy:
nincs csak az egyszem egésze.

Trükkös az egyszem, a légyszem,
tükrözi földi világod.
Ő vagy, egésze a részben,
légyszemed tükrözi, látod.

Légy, kicsi porszem: a léted
semmi a nagy sokaságban,
mégis a fénye a fényed,
benned az égbeli láz van.
 

2026. május 15., péntek

Bolla Ágnes - Egy világvége után



csodálkozó tekintet
már csak ez maradt
más rám nem tapad
heverek az égen
egyedül
 
mollban egy pacsirtával
egy autóval és egy repülőgéppel
ha dúdolgatok, az lélegzet
és végre nem vagyok hamis
 
az éjjel almafa voltam
és inkább csak egyedül álltam
nem tudtam róla, hogy voltunk még
így egypáran
 
olyanok
akiknek sóhajuk madárfészek
mosolyuk rügyfakadás
akadnak még
itt fenn
  
 

2026. május 4., hétfő

Ha esetleg elfelejtetted volna


 

Ha esetleg elfelejtetted volna:
egy olyan bolygón élünk, ahol a bálnák dalokat énekelnek, amely kilométerekre elhallatszik; ahol a fák felismerik saját utódjaikat és a föld alatt védelmezik őket; ahol a delfinek nevet adnak egymásnak és ahol a villám nyomán üveg születik a homokban; ahol a lovak képesek olvasni az emberi érzelmekben; ahol az esőnek már azelőtt van illata, hogy megérkezne, és ahol az óceán ragyog a sötétben; egy bolygón, ahol a csillagok, amelyeket látunk, talán már nem is léteznek.

in case you forgot: 
we live on a planet where whales sing songs that travel for miles. where trees can recognize their own offspring and protect them Underground. where dolphins give each other names and where lightning can create glass in the sand. Where horses can read human emotions. where rain has a smell before it even arrives and where the ocean can glow in the dark. a planet where the stars we see might not even exist anymore.

Forrás

(eredete ismeretlen)  

2026. május 1., péntek

Palya Bea - Meztelenül főkötőben

  

Mondta mindig a jó anyám:
Legyél rendes, dolgos leány
(Aki) Mindenkinek kedvére tesz
Mer a falu a szájára vesz

Szólt a világ anyám hangján
Szépen kérünk: ne változzál!
Maradj nékünk mindig ilyen
Visszakérdek: hát az milyen?

Annyi mindent rám aggatnak
Sokan mondnak csak bolondnak
Népdalosnak túlmozgásos
Popzenésznek túl talányos

Túl túl, lesz-e túl
Mi van innen?
Mi van túl?
Túl túl, lesz-e túl
Ki mondja meg,
Mi van túl?

Túl túl meztelen
Ez a lány túl szemtelen
Túl túl szemtelen
Szép szabad es meztelen

Azt is mondta a jó anyám,
mocskos minden, mi szexuál,
SzexuáLIS! - így javítom
“Mit bánom én, ki nem mondom!!!”

Minek ma már a főkötő
A leomló haj nagyobb erő
A testnek is jobb, ha meztelen
Tiszta, érző, szégyentelen

Annyi mindent rám aggatnak
Nem tartanak normálisnak
Asszonynak túl szenvedélyes
Szeretőnek túl szeszélyes

Túl túl, lesz-e túl
Mi van innen?
Mi van túl?
Túl túl, lesz-e túl
Ki mondja meg,
Mi van túl?

Túl túl meztelen
Ez a lány túl szemtelen
Túl túl szemtelen
Szép, szabad és meztelen

Túl túl - nincs ilyen
Így élek és jó nekem
Nem kell népi hacuka
Tüzel bennem hat szuka
Szép szabad a meztelen
Ne sziszegjen senkisem
Szép szabad a meztelen
Belső anyám, csend legyen

Túl túl, lesz-e túl
Mi van innen?
Mi van túl?
Túl túl, lesz-e túl
Ki mondja meg,
Mi van túl?

Túl túl meztelen
Ez a lány túl szemtelen
Túl túl szemtelen
Szép, szabad, és meztelen

A dal születéséről ír Bea   

 

2026. április 7., kedd

Antonio Vivaldi - A tavasz



A négy évszak - A tavasz

Megérkezett az új tavasz, vidáman
köszönti őt az ujjongó madárdal,
s a csermelyek a szellő sóhajában
frissülve futnak, édes suttogással.

Villám és mennykő súlyos gráciával
jelenti be sötét-libériásan,
s hogy elcsitul az égzengés - madárdal
hallik megint, benne zengő varázs van.

Virágos réten sugdosón lehelget
a fű, a lomb és mély álomba bódul
a kecskepásztor, hű kutyája mellett.

S furulyaszó csendül az álmokon túl:
a tündöklő tavaszban táncra kelnek
a pásztorok s a nimfák csapatostul.
 
Fordította: Baranyi Ferenc

~ o ~ o ~ o ~

Le Quattro Stagioni - La Primavera

Giunt' è la Primavera e festosetti
La Salutan gl' Augei con lieto canto,
E i fonti allo Spirar de' Zeffiretti
Con dolce mormorio Scorrono intanto:

Vengon' coprendo l'aer di nero amanto
E Lampi, e tuoni ad annuntiarla eletti
Indi tacendo questi, gl' Augelletti;
Tornan' di nuovo al lor canoro incanto:

E quindi sul fiorito ameno prato
Al caro mormorio di fronde e piante
Dorme 'l Caprar col fido can' à lato.

Di pastoral Zampogna al suon festante
Danzan Ninfe e Pastor nel tetto amato
Di primavera all' apparir brillante.

Forrás
 
 

 

2026. március 24., kedd

Tindia - Áradás

 

Kerek e káposzta
Száraz e levele
Búsul e küsleány
Nincsen szeretője
 
Ne búsulj, ne búsulj
Ne es siránkozzál
Mert rendel ez Isten
Csak jól imádkozzál
 
Hová ménsz, hová ménsz
Szép karcsú legényke
Ide s oda menek
Hol szeretőt lelek
Ide s oda menek
Hol szeretőt lelek
 
Ki az ő édesit
Igazán szereti
Nincsen olyan árvíz
Hogy fel nem keresi
 
Én es édesemet
Igazán szerettem
Nem volt olyan árvíz
Hogy fel nem kerestem
Nem volt olyan árvíz
Hogy fel nem kerestem
 
Nyilkón túl édesem
Virágos kertjébe
Virágot ültetget
Szerelem földjébe
 
Nem láttam édesem
Személyednek párját
Karcsú derekadnak
Szemem előtt mását
 
Úgy hallottam rózsám
Rózsafán termettél
Áldott az a napom
Melyen megszerettél
Áldott az a napom
Melyen megszerettél 

Tindia

2026. március 15., vasárnap

Dés László, Geszti Péter - Venni nagy levegőt



Az a srác a mi utcánkból, az a srác hova lett,
aki lógni az órákról veled úgy szeretett.
Az a srác, az a szélfútta, egyedül csakis ő tudta
úgy fogni a kezedet, hogy soha ne feledd.

Az a srác a mi utcánkból, az a srác hova lett,
aki küldte az udvarról fel a füttyjeleket.
Ha az éneket ő fújta, egyedül csakis ő tudta
úgy játszani el a dalt, hogy boldogan belehalt.

Az a srác a mi utcánkból, az a régi gyerek,
keresem, hogy a tükrömből, ugye visszanevet.
Ha belőlem előbújna, az eszemadta de jól tudna
úgy venni ma levegőt, mint ahogy azelőtt,
venni a levegőt, nem félni a jövőt.

Ki a térre, ki az útra, hej, ki az ég alján túlra,
kihevülve, kipirulva lépjen a srác bennem újra.
Ki a voltból, ki az újba, hej, az időt zsebre gyúrva,
nekifutva, szabadulva, el, el, a felhőket fújva
a szívem azt zúgja, hogy jó
venni a levegőt, úgy ahogy azelőtt, 
venni a levegőt, nem félni a jövőt.

Az a srác a mi utcánkból, ide nézz, kiszalad 
lekaparni a tűzfalról ócska jelszavakat.
Ma belőlem előbújva megölelne, csak ő tudja,
úgy venni a levegőt, mint ahogy azelőtt, 
venni a levegőt, nem félni a jövőt.

Ki a térre, ki az útra, hej, ki az ég alján túlra,
kihevülve, kipirulva lépjen a srác bennem újra.
Ki a voltból, ki az újba, hej, az időt zsebre gyúrva,
nekifutva, szabadulva, el, el, a felhőket fújva
a szívem azt súgja, hogy jó
venni a levegőt, úgy ahogy azelőtt, 
venni a levegőt, nem félni a jövőt.

Venni a levegőt, úgy ahogy azelőtt, 
venni nagy levegőt, nem félni a jövőt.

2026. március 9., hétfő

Jiddu Krishnamurti - A valódi látásról


Csak azok tudják, hogy mi a szépség, akik úgy tudnak nézni egy fát, a csillagokat, egy hegyi patak csillogó vizét, hogy teljesen megfeledkeznek mindenről. A valódi látásnak ez az állapota a szeretet.

Jiddu Krishnamurti

2026. március 8., vasárnap

Szabó T. Anna - Röppentő



Szellőrózsa, hóvirág, 
fürtös jácint, tulipán,
táncolj, pördülj, röppenj rá,
tündérlepkén, kicsi lány,
úgy szállsz, mint a könnyű szél, 
mint a fényes kikelet,
fény legyél és szárny legyél,
én is szállok teveled. 

Szellőrózsa, hóvirág, 
fürtös jácint, tulipán,
táncolj, pördülj, röppenj rá,
tündérlepkén, kicsi lány,
nektárt inni boldogság,
öt csepp, tíz csepp nem elég, 
így lesz édes a világ, 
otthonunk a kerek ég.

(Részlet)


2026. március 1., vasárnap

Kovács-Lázók Nikoletta - szívem ciripel ...


szívem ciripel
elmém egén vadludak –
magamban otthon


Belső késztetés a szavak gyönyörűségét, 
melegét, tisztaságát, fényét keresni és megtalálni.
Az "igét". 
2011. október 17 - 2026.március 1.
 { 2000. szóvarázs  {

2026. február 14., szombat

Lackfi János - Mióta készülök ..

Reich Károly


Mióta készülök, hogy elmondjam neked,
hányféle egybeszűrt mintázat fénye-visszfénye
vagy te bennem, tükröződésekkel, falevelek
sárga tenyereivel, táncoló vízi lények
zsibongásával teleszórt felszínű patak,
melynek tarkasága elemezhetetlen,
jó, nem is elemzésre teremtetett, szalad
csupán a maga útján, soha meg nem
torpan, éppígy zajlasz te bennem
örökké változón s változatlanul.
Egy vers vékony hajtűjével próbállak
egybefogni, a szerelemtől tanul
meg az ember, ez a lelkes állat
lemondani arról az illúzióról, hogy a
dolgok megragadhatók lennének,
pedig semmi sem az. Körülbelül oda
jutok hajcsatjaimmal, annyit érek
el velük, mintha a tengert csipesz
segítségével szedegetném össze, vagy ha
a lakásban talált hajszálakból heves
izgalommal próbálnám mihaszna
módra rekonstruálni a hajzuhatagot,
melybe ujjaim ménesét annyiszor már
kicsaptam, kedvükre bóklásztak ott.
Még mindig nem tudom elmondani
neked, hogy semmi se fontosabb annál,
mikor őszintén öntöd ki azt, ami
rólam s munkáimról áll össze benned,
nem puszta visszhang a szavad,
gondosan latolod a frissen termett
szókat, egyik kiállja tekinteted tüzét,
másik ellobban, s én tanulok tőled
magammá lenni. Megannyi év,
mennyi zsákutca öklend ki engem, mire
lehetek végre valakivé, aki hasonlít rám,
akit te látsz csak tisztán, s talán te is csak
álmodó szemhéjad mögött, mikor kibontlak
a sötétből, feléd fordulva, óvakodó
ujjakkal, laza árnykását kotorva félre,
és megsemmisülhet köröttünk Pompeji,
te újra megszületsz a hamuból végre,
s heverünk itt, szerelmünk szobrai.

2026. január 28., szerda

Alain de Botton - némileg őrültek ...


Nem szükséges állandóan észszerűen viselkednünk ahhoz, hogy jól működjenek a kapcsolataink, mindössze arra kell rájönnünk, hogyan tudjuk alkalmanként jó szívvel beismerni, hogy egy-két területen némileg őrültek vagyunk.

2026. január 9., péntek

Brené Brown - Érdemes vagy ...


Az idő egyre fogy. Felfedezetlen kalandok várnak rád. Nem élheted úgy az életedet, hogy azon morfondírozol, mit gondolnak mások. Érdemes vagy a szeretetre és összetartozásra a születésedtől fogva. Bátorság és merészség áramlik rajtad keresztül. Arra születtél, hogy a teljes szíveddel élj és szeress. Itt az idő, hogy megmutasd magad és láthatóvá válj.

Time is growing short. There are unexplored adventures ahead of you. You can’t live the rest of your life worried about what other people think. You were born worthy of love and belonging.
Courage and daring are coursing through you. You were made to live and love with your whole heart. It’s time to show up and be seen.

Brené Brown - The Midlife Unraveling