Akik megvilágítják a lelkünk, a szellemünk. Amit helyettünk öntenek szavakba olyan ékesen vagy olyan magától értetődő egyszerűséggel. Olyan szívderítően vagy olyan inspirálóan. Olyan finoman vagy olyan leplezetlenül, pontosan. És akik eldalolják azt.
2017. január 4., szerda
Kovács Ákos - Tavaszi mohikán
A Nappal vagyok egy,
sólymok, farkasok unokája,
ember-állat, furcsa elegy,
napfivér, széltestvér, tavaszi mohikán,
szenvedély-útvesztő nyílik a lábam nyomán.
És a hangok, a hangok, szavak és csendek
üldöznek örökkön és körém térdepelnek.
Én neked akarok énekelni,
én így vagyok szabad
Az ölelés is áttüzesedhet,
vigyázz: gazdája mostantól Te vagy!
Átvirrasztott évezredek,
és hatalmas csönd után
én mindig eljövök, hogy újra láss,
én, a titkos örömök kincstárnoka,
én, a tavaszi mohikán,
én mindig eljövök, hogy újra láss.
Szemed íriszén magunkat látom,
Fénylő tükör a döbbenet.
Sok életet meguntam már,
de most örülök neki, hogy itt lehetek.
Túl a bűnön, a megbánáson,
hitem tüzéhez ülök közel,
Mellém fekszel és azt se bánom,
hogy úgy alszol el, ahogy megszoktad már
másvalakivel...
2012. január 12., csütörtök
Ákos - Érintő
Bársonyos, tiszta és hideg, Az égbolt felettünk remeg, Sok bámész csillag minket néz, Az ember alig érti meg. Kábán, vakon, részegen, Futunk át az életen, A félelem hajt, mint a szélvész.
A vágyak sorban állnak, Vége lesz hamar a bálnak, Oh bárcsak érinthetnél! Ne kérd, hogy: lassan a testtel! Ne súgd, hogy: most ne siesd el! Oh, bárcsak érinthetném! Bár minden egész eltörött, Létezik igaz és örök! De jól vigyázz, ha gondolsz rá, Az ördög rögtön felröhög. A virághabos fák alatt, Ölelkezik két pillanat, Elillanunk, elomlunk porrá. A vágyak sorban állnak, Vége lesz hamar a bálnak, Oh, bárcsak érinthetnél! Ne kérd, hogy: lassan a testtel! Ne súgd, hogy: most ne siesd el! Oh, bárcsak érinthetném! Akad, aki érti mit jelent, Hogy a húr csak megfeszülve zeng, Akad, aki érti mit jelent, Hogy az a húr csak megfeszülve zeng! (A vágyak sorban állnak, Vége lesz hamar a bálnak, Oh, bárcsak érinthetnél! Ne kérd, hogy: lassan a testtel! Ne súgd, hogy: most ne siesd el! Oh, bárcsak érinthetném!)
