Akik megvilágítják a lelkünk, a szellemünk. Amit helyettünk öntenek szavakba olyan ékesen vagy olyan magától értetődő egyszerűséggel. Olyan szívderítően vagy olyan inspirálóan. Olyan finoman vagy olyan leplezetlenül, pontosan. És akik eldalolják azt.
2026. november 13., péntek
Tasi Katalin - A pizsama
2026. október 27., kedd
Csukás István - Sün Balázs
Erdőszélen, erdőszéli
tölgy tövében volt egy ház.
Abban lakott hét süntestvér:
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Sün Demeter,
Sün Tihamér
s a legkisebb:
Sün Balázs.
Hogyha jól bevacsoráztak
Szűk lett nékik az a ház,
S előfordult ilyenkor,
Hogy kívül rekedt Sün Balázs.
Furakodott, nyomakodott
Morgott, perelt dühöngve
Semmit se ért, mit tehetett,
Lefeküdt a küszöbre
Telt az idő, múlt az idő
Éjre éj és napra nap
Egyre többször fordult elő,
hogy a házból a legkisebb kimaradt.
Ebből elég! Torkig vagyok!
kiáltott fel Sün Balázs
Sokan vagyunk,
s kicsi nékünk ez a ház.
Éppen ezért én elmegyek
Szerbusz néktek hat testvér
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Demeter és Tihamér!
Miután így elbúcsúzott
Fogta magát, elindult
Lába nyomán
Porzott a vén gyalogút.
Így baktatott, így poroszkált
Szomszéd tölgyig meg sem állt
Ottan aztán sürgött, forgott,
Árkot ásott, falat emelt,
Tetőt ácsolt, ajtót szegelt,
És mire a nap leszállt,
Épített egy kalyibát.
Falevélből ágyat vetett
Kényelmeset,
belé feküdt s hortyogott
hogy csörögtek
s remegtek az ablakok.
Éjféltájban vihar támadt
Hajlítgatta a vén fákat
Fújt a szél nagy zajjal ám
S arra ébredt, hogy zörögnek
A kalyiba ajtaján.
Ki az? szólt ki fogvacogva -
Ki kopogtat éjnek idején?
Mi vagyunk az szóltak kintről
Mi vagyunk a hat testvér
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Demeter és Tihamér!
Elvitte a szél a házunk,
engedjél be,
ázunk-fázunk idekinn,
csurom víz a kabát rajtunk
és az ing!
Jól van, jól van
- szólt Sün Balázs
Jövök már
S fordult a kulcs, nyílt a zár.
Betódultak mind a hatan
Tele lett a kalyiba
Kérdezte is Sün Tihamér:
Mondd csak testvér,
nincs csak ez az egy szoba?
Lefeküdtek, elaludtak
S arra ébredt Sün Balázs:
Újra kicsi lett a ház!
Mert az éjjel ide-oda lökõdve
Kiszorult a küszöbre.
Ejnye! mondta fejvakarva
Mit tehetnék? Megnövök!
S akkor talán nem lesz ágyam,
Nem lesz párnám a küszöb!
2026. május 31., vasárnap
Szabó T. Anna - tatoktatok
(Tudjátok-e, mit oktatok?
Azt oktatom, tatoktatok.)
Tatok, tatok, hol voltatok?
Patakparton mit láttatok?
Fütyültetek? Ugráltatok?
Tatoktatok.
Tatok, tatok, hol voltatok?
Kisvonattal kattogtatok?
Forrásvizet kortyoltatok?
Daloltatok? Tátogtatok?
Tatoktatok.
Tatok, tatok, hol voltatok?
Tábortüzet gyújtottatok?
Indiánost játszottatok?
Kukoricát pattogtattatok?
Tatoktatok.
Tetek, tetek, mit főztetek?
Sárgarépát reszeltetek?
Fokhagymát kevergettetek?
Szelet húst is sütöttetek?
Tetektetek.
Tetek, tetek, hol ettetek?
Szép asztalt terítettek?
Szalvétát is kitettetek?
Friss vizet is töltöttetek?
Tetektetek.
És torkig töltekeztetek?
Vagy mondjam úgy: jóllaktatok?
Jól ettetek? Vagy ez titok?
Tetektetek, tatoktatok.
2026. május 19., kedd
Ingrid Sjöstrand - Van hozzá közöd?
mit csinálok?
Van hozzá közöm
mit csinálsz?
És hogy mit gondolsz?
Van közünk egymáshoz?
Hozzám, hozzád, mindenkihez,
aki véletlenül éppen itt él
épp most,
és akitől függ,
hogy mi lesz a világból?
Van közünk egymáshoz?
Talán igen.
2025. december 25., csütörtök
Nemes Nagy Ágnes - Hóesésben
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet!
Nem is ugrálsz, araszolsz,
hóesésben vacakolsz.
Fölfújtad a tolladat,
ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatető?
Fatető!
Deszka madáretető!
2025. november 14., péntek
Varró Dániel - Maszat-hegyi naptár, November
2024. december 12., csütörtök
Zelk Zoltán - Este jó, este jó ...
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.
Ég a tűz, a fazék
víznótát fügyül,
bogárkarika forog
a lámpa körül.
A táncuk karikás,
mint a koszorú
meg is hal egy kis bogár,
mégse szomorú.
Lassú tánc, lassú tánc,
táncola plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.
De az ágy meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.
Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is, mint a füst,
mert könnyű vagyok ...
Ki emel, ki emel,
ringat engemet?
Kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet ...
Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül, és ott ülök
az ölében én.
2023. február 6., hétfő
Weöres Sándor - Sárkány-paripa
2023. január 31., kedd
Siv Widerberg - Bélyeg
2020. június 9., kedd
Kiss Ottó - Szivárványos tócsa
Amikor először láttunk szivárványt,
apa azt mondta, ez a jel,
hogy Isten újra szövetséget kötött
az emberrel.
Amikor másodszor láttunk szivárványt,
apa azt mondta, hogy ez csak egy olajfolt
a tócsa tetején, holnapra felszárítja a nap.
Azért mégiscsak jó, hogy fölé hajoltam,
mert megláttam benne az arcom,
és a tócsa másnapra tényleg eltűnt
– bárányfelhő lett belőle az égen.
De legalább most már fent van vele
a tükörképem.
Kiss Ottó - Ne félj, Apa! Nagy kislánykönyv
2020. február 29., szombat
Weöres Sándor - Mély erdőn...
A boróka-ág.
Minek is rejt az az ág.
Gyere, tágas a világ,
Mély erdőn
Ibolya-virág
2019. november 7., csütörtök
Ágai Áges - Ha esik az eső
2019. szeptember 2., hétfő
Balogh József - Nyár
Nyár kacsint be az ablakon
egy tikkadtságos
hajnalon,
fénye a redőnyt törve át
magával füröszt hűs szobát.
[...]
A dinnye tőle cukrosul,
nevet a Nap rá huncutul,
izzad az erdő, fű, a rét,
patak párolog, és az ég
szinte önmagát fényli szét.
Vihar, ha orvul mennydörög:
kugliznak fönn az ördögök,
fürge felhő száll, dús - esős,
lenn fű között időz az őz,
hisz’ messzi még az ősz, a csősz.
2018. június 18., hétfő
Bartos Erika - Göncölszekér
Bársonyos és fekete
Nézem ahogy csillog
Fent a Göncöl szekere
Utasra vár, azt hiszem
Ha nem volna távol
Beleülnék szívesen
Aranyszőrű paripát
Megnézném az égbolt
Milliónyi csillagát
Káprázatos tejúton
Táncolna a holdfény
Szétterülő hajamon
Nem érem el sohasem
Inkább csak a Földről
Idelentről figyelem
2016. december 16., péntek
Fésüs Éva - Karácsonykor
fényesek a felhők,
csillagokból
horgol a tél kendőt.
Ráteríti
hegyek tetejére,
fenyőágnak
jégrojtos a vége.
Karácsonykor
mindenki varázsol,
meglepetés
bújik ki a zsákból.
Szekrényeknek
titkos rejtekéből,
édesapám
legmélyebb zsebéből.
Karácsonyra
kalácsot is sütnek,
nincsen ennél
izgalmasabb ünnep!
Ajándékot én is
készítettem,
amíg készült
majdnem tündér lettem!
2016. december 3., szombat
Ellen Niit - Ha ismerlek gyerekkoromban
Ha ismerlek gyerekkoromban,
biztosan neked ajándékozom
sárga kis hólapátomat,
piros homoklapátomat,
s a csillagokkal telefestett
kék vödrömet,
minden pitypangtól aranypöttyös rétet,
a játszótereket, az ugróiskola krétanégyzeteit,
a fasor minden levelét, a néger gesztenyéket
és a leghosszabb csúszdát,
amit csak ismerek.
A hordókat csorgó ereszek alján,
feketén csillogó vizükkel,
feketen csilladozó, mély vizükkel,
a víz alatt lakó meséket is,
a víz meséit égről, fákról, felhővonulásról,
(a méIyben úsznak, mégis szédítő magasan!)
s arról a furcsa sajdulásról,
amely lehajló tarkómat súrolta,
mint egy madár,
vagy lélek,
vagy golyó.
És azt hiszem,
a sárga mackót,
a szegény, kopott orrú sárga mackót,
minden titkával együtt –
neked ajándékoztam volna azt is,
utána sírdogáltam volna,
magam sem értve:
a veszteségtől-e, vagy örömömben.
2016. november 10., csütörtök
László Noémi - Néhány komoly
2016. február 15., hétfő
László Noémi - Mindig van valami
fejben szorozni, átúszni a medencét
keresztben, víz alatt; vállalni a hibát,
főleg, ha nincs rá mentség.
Mindig van valami, amit nem értek,
kihagyok, elsietek, összetépek. Elég
megerőltető ezek után szépen, egyenes
háttal kacagni a képen, hogy lássák:
vidám vagyok és egészséges,
mint a makk. Mert a gyerekek
olyan boldogak.
2014. augusztus 23., szombat
Nemes Nagy Ágnes - Nyári rajz
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.
Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.
Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó.
2014. március 11., kedd
Weöres Sándor - A tündér
Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.
Bóbita, Bóbita játszik,
Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, igér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.
Bóbita, Bóbita épít,
Hajnali köd-fal a vára,
Termeiben sok a vendég,
Törpe-király fia-lánya.
Bóbita, Bóbita álmos,
Elpihen őszi levélen,
Két csiga őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sürüjében.



















