A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyermekvers. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyermekvers. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 13., péntek

Tasi Katalin - A pizsama

 


Azt a pizsamámat szeretem a legjobban,
amelyik keresztben csíkos.
Ha abban bújok ágyba, olyan vagyok, mint az almás pite:
jó illatú, és körbeleng a melegség.
Anyu elsimogatja rajtam a csíkokat,
én meg csak szuszogok, mint a puhára sült alma:
süppedek le, meg föl,
és várom, hogy hulljon rám az álom,
mint a
por
cu
kor.
 
 

2026. október 27., kedd

Csukás István - Sün Balázs

 

Erdőszélen, erdőszéli
tölgy tövében volt egy ház.
Abban lakott hét süntestvér:
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Sün Demeter,
Sün Tihamér
s a legkisebb:
Sün Balázs.

Hogyha jól bevacsoráztak
Szűk lett nékik az a ház,
S előfordult ilyenkor,
Hogy kívül rekedt Sün Balázs.

Furakodott, nyomakodott
Morgott, perelt dühöngve
Semmit se ért, mit tehetett,
Lefeküdt a küszöbre

Telt az idő, múlt az idő
Éjre éj és napra nap
Egyre többször fordult elő,
hogy a házból a legkisebb kimaradt.

Ebből elég! Torkig vagyok!”
kiáltott fel Sün Balázs
Sokan vagyunk,
s kicsi nékünk ez a ház”.

Éppen ezért én elmegyek
Szerbusz néktek hat testvér
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Demeter és Tihamér!”

Miután így elbúcsúzott
Fogta magát, elindult
Lába nyomán
Porzott a vén gyalogút.

Így baktatott, így poroszkált
Szomszéd tölgyig meg sem állt
Ottan aztán sürgött, forgott,
Árkot ásott, falat emelt,
Tetőt ácsolt, ajtót szegelt,
És mire a nap leszállt,
Épített egy kalyibát.

Így ni! – mondta – most már 
végre kényelmesen alhatok!
Nem tolnak ki
a küszöbre a nagyok!”

Falevélből ágyat vetett
Kényelmeset,
belé feküdt s hortyogott
hogy csörögtek
s remegtek az ablakok.

Éjféltájban vihar támadt
Hajlítgatta a vén fákat
Fújt a szél nagy zajjal ám
S arra ébredt, hogy zörögnek
A kalyiba ajtaján.

Ki az? – szólt ki fogvacogva -
Ki kopogtat éjnek idején?”
Mi vagyunk az – szóltak kintről
Mi vagyunk a hat testvér
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Demeter és Tihamér!”

Elvitte a szél a házunk,
engedjél be,
ázunk-fázunk idekinn,
csurom víz a kabát rajtunk
és az ing!”

Jól van, jól van
- szólt Sün Balázs –
Jövök már”
S fordult a kulcs, nyílt a zár.
Betódultak mind a hatan
Tele lett a kalyiba

Kérdezte is Sün Tihamér:
Mondd csak testvér,
nincs csak ez az egy szoba?”

Lefeküdtek, elaludtak
S arra ébredt Sün Balázs:
Újra kicsi lett a ház!
Mert az éjjel ide-oda lökõdve
Kiszorult a küszöbre.

Ejnye! –mondta fejvakarva –
Mit tehetnék? Megnövök!
S akkor talán nem lesz ágyam,
Nem lesz párnám a küszöb!”

 

2026. május 31., vasárnap

Szabó T. Anna - tatoktatok


(Tudjátok-e, mit oktatok?
Azt oktatom, tatoktatok.)

Tatok, tatok, hol voltatok?
Patakparton mit láttatok?
Fütyültetek? Ugráltatok?
Tatoktatok.

Tatok, tatok, hol voltatok?
Kisvonattal kattogtatok?
Forrásvizet kortyoltatok?
Daloltatok? Tátogtatok?
Tatoktatok.

Tatok, tatok, hol voltatok?
Tábortüzet gyújtottatok?
Indiánost játszottatok?
Kukoricát pattogtattatok?
Tatoktatok.

Tetek, tetek, mit főztetek?
Sárgarépát reszeltetek?
Fokhagymát kevergettetek?
Szelet húst is sütöttetek?
Tetektetek.

Tetek, tetek, hol ettetek?
Szép asztalt terítettek? 
Szalvétát is kitettetek?
Friss vizet is töltöttetek?
Tetektetek.

És torkig töltekeztetek?
Vagy mondjam úgy: jóllaktatok?
Jól ettetek? Vagy ez titok?
Tetektetek, tatoktatok.

Szabó T. Anna - Tatoktatok 

2026. május 19., kedd

Ingrid Sjöstrand - Van hozzá közöd?


Van hozzá közöd,
mit csinálok?
És hogy mit gondolok?

Van hozzá közöm
mit csinálsz?
És hogy mit gondolsz?

Van közünk egymáshoz?
Hozzám, hozzád, mindenkihez,
aki véletlenül éppen itt él
épp most,
és akitől függ,
hogy mi lesz a világból?

Van közünk egymáshoz?
Talán igen.

2025. december 25., csütörtök

Nemes Nagy Ágnes - Hóesésben


 Szakad a hó nagy csomóban,
veréb mászkál lenn a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet!
Nem is ugrálsz, araszolsz,
hóesésben vacakolsz.
Fölfújtad a tolladat,
ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatető?
Fatető!
Deszka madáretető!

2025. november 14., péntek

Varró Dániel - Maszat-hegyi naptár, November


Ablak tátong a rossz falon,
becsordogál az alkonyat,
neszeznek polcon, asztalon
kis, bolyhos orrú plüssnyulak,
November néni üldögél
a hintaszék alatta ring,
elmúlt az ősz, és itt a tél,
kötött mellényke kell megint.

2024. december 12., csütörtök

Zelk Zoltán - Este jó, este jó ...

 

 
Este jó, este jó,
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.
 
Ég a tűz, a fazék
víznótát fügyül,
bogárkarika forog
a lámpa körül.
 
A táncuk karikás,
mint a koszorú
meg is hal egy kis bogár,
mégse szomorú.
 
Lassú tánc, lassú tánc,
táncola plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.
 
De az ágy meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.
 
Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is, mint a füst,
mert könnyű vagyok ...
 
Ki emel, ki emel,
ringat engemet?
Kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet ...
 
Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül, és ott ülök
az ölében én.


2023. február 6., hétfő

Weöres Sándor - Sárkány-paripa

 


Sárkány-paripán vágtattam,
gyémánt-madarat mosdattam,
göncöl-szekeret kergettem,
holdfény-hajú lányt elvettem.

2020. június 9., kedd

Kiss Ottó - Szivárványos tócsa


Amikor először láttunk szivárványt,
apa azt mondta, ez a jel,
hogy Isten újra szövetséget kötött
az emberrel.


Amikor másodszor láttunk szivárványt,
apa azt mondta, hogy ez csak egy olajfolt
a tócsa tetején, holnapra felszárítja a nap.


Azért mégiscsak jó, hogy fölé hajoltam,
mert megláttam benne az arcom,
és a tócsa másnapra tényleg eltűnt
– bárányfelhő lett belőle az égen.


De legalább most már fent van vele
a tükörképem.


Kiss Ottó - Ne félj, Apa! Nagy kislánykönyv

2020. február 29., szombat

2019. november 7., csütörtök

Ágai Áges - Ha esik az eső



Ha esik az eső, minden bevonalkázolódik: 
a bútorok, az arcod, az ablak, a háztető, a fák. 
Ha esik az eső, lecsurognak a hegyek, 
és odaömlenek a lábad elé.

2019. szeptember 2., hétfő

Balogh József - Nyár

Horváth Tibor - A szörnyeteg és a magányos fa 

Nyár kacsint be az ablakon
egy tikkadtságos
hajnalon,
fénye a redőnyt törve át
magával füröszt hűs szobát.

[...]

A dinnye tőle cukrosul,
nevet a Nap rá huncutul,
izzad az erdő, fű, a rét,
patak párolog, és az ég
szinte önmagát fényli szét.

Vihar, ha orvul mennydörög:
kugliznak fönn az ördögök,
fürge felhő száll, dús - esős,
lenn fű között időz az őz,
hisz’ messzi még az ősz, a csősz.

2018. június 18., hétfő

Bartos Erika - Göncölszekér

https://en.wikipedia.org/wiki/File:Big_dipper_from_the_kalalau_lookout_at_the_kokee_state_park_in_hawaii.jpg

Éjszaka a parton
Bársonyos és fekete
Nézem ahogy csillog
Fent a Göncöl szekere

 
Nem ül benne senki
Utasra vár, azt hiszem
Ha nem volna távol
Beleülnék szívesen

 
Befognék egy délceg
Aranyszőrű paripát
Megnézném az égbolt
Milliónyi csillagát

 
Vágtáznék a széles
Káprázatos tejúton
Táncolna a holdfény
Szétterülő hajamon

 
Messze van a Göncöl
Nem érem el sohasem
Inkább csak a Földről
Idelentről figyelem 

2016. december 16., péntek

Fésüs Éva - Karácsonykor

Karácsonykor
fényesek a felhők,
csillagokból
horgol a tél kendőt.

Ráteríti
hegyek tetejére,
fenyőágnak
jégrojtos a vége.

Karácsonykor
mindenki varázsol,
meglepetés
bújik ki a zsákból.

Szekrényeknek
titkos rejtekéből,
édesapám
legmélyebb zsebéből.

Karácsonyra
kalácsot is sütnek,
nincsen ennél
izgalmasabb ünnep!

Ajándékot én is
készítettem,
amíg készült
majdnem tündér lettem!

2016. december 3., szombat

Ellen Niit - Ha ismerlek gyerekkoromban

https://hu.pinterest.com/pin/391953973803609808/

Ha ismerlek gyerekkoromban,
biztosan neked ajándékozom
sárga kis hólapátomat,
piros homoklapátomat,
s a csillagokkal telefestett
kék vödrömet,
minden pitypangtól aranypöttyös rétet,
a játszótereket, az ugróiskola krétanégyzeteit,
a fasor minden levelét, a néger gesztenyéket
és a leghosszabb csúszdát,
amit csak ismerek.
A hordókat csorgó ereszek alján,
feketén csillogó vizükkel,
feketen csilladozó, mély vizükkel,
a víz alatt lakó meséket is,
a víz meséit égről, fákról, felhővonulásról,
(a méIyben úsznak, mégis szédítő magasan!)
s arról a furcsa sajdulásról,
amely lehajló tarkómat súrolta,
mint egy madár,
vagy lélek,
vagy golyó.
És azt hiszem,
a sárga mackót,
a szegény, kopott orrú sárga mackót,
minden titkával együtt –
neked ajándékoztam volna azt is,
utána sírdogáltam volna,
magam sem értve:
a veszteségtől-e, vagy örömömben.


Fordította: Rab Zsuzsa

2016. november 10., csütörtök

László Noémi - Néhány komoly

https://hu.pinterest.com/pin/251216485438478760/
Néhány komoly
személy szerint könyvem
a felnőttekkel igazságtalan.
Minden bizonnyal igazuk lehet,
mégsem gondolom meg magam.

Az ember hiába fegyelmezett,
uralkodik magán, tart önvizsgálatot.
Legyűrik, elnyomják, fejére
telepednek. Ebből elég.
Kipakolok.

2016. február 15., hétfő

László Noémi - Mindig van valami

http://browseideas.com/black-and-white-portrait-photography/
nagy feladat. Leszaladni az ezer métert,
fejben szorozni, átúszni a medencét
keresztben, víz alatt; vállalni a hibát,
főleg, ha nincs rá mentség. 


Mindig van valami, amit nem értek,
kihagyok, elsietek, összetépek. Elég
megerőltető ezek után szépen, egyenes
háttal kacagni a képen, hogy lássák: 


vidám vagyok és egészséges,
mint a makk. Mert a gyerekek
olyan boldogak.

2014. augusztus 23., szombat

Nemes Nagy Ágnes - Nyári rajz

     Hogy mit láttam? Elmondhatom.
    De legjobb, ha lerajzolom.
    Megláthatod te is velem,
    csak nézd, csak nézd a jobb kezem.

    Ez itt a ház, ez itt a tó,
    ez itt az út, felénk futó,
    ez itt akác, ez itt levél,
    ez itt a nap, ez itt a dél.
    Ez borjú itt, lógó fülű,
    hasát veri a nyári fű,
    ez itt virág, ezer, ezer,
    ez a sötét gyalogszeder,
    ez itt a szél, a repülés,
    az álmodás, az ébredés,
    ez itt gyümölcs, ez itt madár,
    ez itt az ég, ez itt a nyár.

    Majd télen ezt előveszem,
    ha hull a hó, nézegetem.
    Nézegetem, ha hull a hó,
    ez volt a ház, ez volt a tó
.

2014. március 11., kedd

Weöres Sándor - A tündér

Bóbita, Bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita, Bóbita játszik,
Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, igér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.

Bóbita, Bóbita épít,
Hajnali köd-fal a vára,
Termeiben sok a vendég,
Törpe-király fia-lánya.

Bóbita, Bóbita álmos,
Elpihen őszi levélen,
Két csiga őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sürüjében.