Egy csendbe fojtot gondolat
szótömlöcéből sír felém;
a sértve őrzött gondokat
ha mondanád, tán érteném,
de hallgatásba rejted mind
a kényelmetlen tényeket,
s én átcibálni nem tudom
a tű fokán a lényeget.
Akik megvilágítják a lelkünk, a szellemünk. Amit helyettünk öntenek szavakba olyan ékesen vagy olyan magától értetődő egyszerűséggel. Olyan szívderítően vagy olyan inspirálóan. Olyan finoman vagy olyan leplezetlenül, pontosan. És akik eldalolják azt.