A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ancsel Éva. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ancsel Éva. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 1., vasárnap

Ancsel Éva - A testi sértéseken túl

 
A testi sértésekről készíthető látlelet, így az is megállapítható, hány napon belül gyógyulnak. De ki mondja meg egy szóról, egy hangsúlyról, egy vállvonogatásról vagy egy röhögésről, hogy meddig lehet utána életben maradni, s miféle belső vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember?

2013. június 17., hétfő

2013. január 26., szombat

Ancsel Éva - Az ajtókról és ablakokról

Arra kérem a jövőt – bár elkéstem már ezzel is –, hogy könyörüljön legalább az ajtóknak és az ablakoknak; hagyja meg őket kézzel nyithatónak. Mert milyen világ is az, ahol nem lehet az ablakot mohón kitárni s úgy nyitni ajtót, hogy annak lendülése – és nyikorgása – helyettünk kimondja: alig győztelek várni.

Bekezdések az emberről - 1988-90 LXIV.

2012. szeptember 23., vasárnap

Ancsel Éva - A szárnyakról


Több embert ismerek, akinek szárnya van - igenis szárnya. Csak nem szoktak erről beszélni, nem lenne helyénvaló. Még viselni is csak rejtve szokták, zakó, kabát vagy blúz alatt. Elvégre nem lehet fedetlen szárnyakkal villamosra szállni, még akkor se, ha nincsen tábla, amely kimondaná: "Szárnyakkal felszállni tilos!"

Bekezdések az emberről - 1987 CXXXIX


2012. szeptember 19., szerda

Ancsel Éva - A szenvedélyeinkről



Szenvedélyeinkről nem írhatunk igazoló jelentést, és nincsen jegyzőkönyvbe vehető magyarázatuk, amely a sajátos körülmények ismertetését is tartalmazná.

Bekezdések az emberről - 1987 CXXX

2011. október 12., szerda

Ancsel Éva - A lélekkondícionálóról


Vannak emberek, akik olyan beszabályozottan középhőmérsékletűek, mintha lélekkondícionáló készülék működne bennük. De van remény, mert a műszerek szerencsére fel szokták mondani a szolgálatot.
Bekezdések az emberről -1991 XXVII