Szabó T. Anna - Áttetszik rajtad...

Áttetszik rajtad. Őszi nap

múlás előtti csendje.

Minden, amit látsz, túli már,

de fénylik, mintha lenne.

Forrás

Antonio Vivaldi - Az ősz

A négy évszak - Az ősz

Vigad a pór, táncolva, énekelve,
a bő termést örvendezőn fogadja,
ma még Bacchus borától víg a kedve -
holnap álomba hamvad majd vigalma.

Minden vigadjon, dalra, táncra kelve!
Legyint a langyos légtenger fuvalma,
a gazdag évszak mintha integetne:
édes álomból szép gyönyörbe csalna.

Részlet

Fordította: Baranyi Ferenc

~ o ~ o ~ o ~ 

Le Quattro Stagioni - L’Autunno

Celebra il Vilanel con balli e Canti
Del felice raccolto il bel piacere
E del liquor de Bacco accesi tanti
Finiscono col Sonno il lor godere

Fà ch' ogn' uno tralasci e balli e canti
L'aria che temperata dà piacere,
E la Stagion ch' invita tanti e tanti
D' un dolcissimo Sonno al bel godere.

I cacciator alla nov'alba a caccia
Con corni, Schioppi, e canni escono fuore
Fugge la belva, e Seguono la traccia;

Già Sbigottita, e lassa al gran rumore
De' Schioppi e cani, ferita minaccia
Languida di fuggir, ma oppressa muore.

Tracee Ellis Ross - Minden nap tanulom

Minden nap tanulom, hogy a jelenlegi állapotom és a vágyott életem közötti távolság ne rémítsen meg, hanem inspiráljon.

I am learning every day to allow the space between where I am and where I want to be to inspire me and not terrify me.

Tracee Ellis Ross

Fercsik László - padlás karjában

padlás karjában

hányszor szunnyadt el az éj -

bagoly meséken

Fercsik László

Forrás

Aldo Leopold - A vadonról

Aki egyszer megszereti a vadont, annak többé nem csupán táj lesz. Minden ösvény történetet mesél, minden nyom egy életet rejt, minden hajnal pedig új reményt hoz.

Forrás 

Aldo Leopold, amerikai ökológus, erdész

Weöres Sándor - Egysoros versek

David Lazar Photography

VII

A mindenség a szemedben fészkel.

Forrás

Egysoros versek

Szabó T. Anna - A kert

Most erőszakos kora őszi nap
melengeti a málló tűzfalat,
a hársfák könnyű aranypénzeit,
a csitri lányok csupasz térdeit,
a homokozó sárgán virító,
elhagyott lapátját, zöld dió
hasadt húsát, a fényfoltokra gyűlő
bodobácsokat, az elvadult szőlő
súlyos bogyóit, egyenként kirajzol
minden kavicsot, krikszkrakszokat karcol
az aszfaltra, a kerítés elé,
most minden lomb és háztető övé,
ő uralkodik mindenek felett –
s hogy kifogja a búvó meleget,
fényes ökörnyálakat ereget,
s a pók-csalikat sorban belemártja
a hűvösödő árnyékpocsolyákba.

Részlet. Vagyok című kötet

Forrás