2026. szeptember 10., csütörtök

László Imre - Leszállt a csendes éj

 

Leszállt a csendes éj, alszik a város,
Aludj hát te is, fiam.
Körötted százszorszép pillangó szálldos,
Feléd száz tündér suhan.

Búcsúzóul most a karod kitárod,
Úgy suttogsz jó éjszakát.
Amíg a tündérek országát járod,
Apád majd vigyáz reád.

Te vagy az életem minden reménye,
Te vagy az élet nekem.
Add hát a kis kezed apád kezébe,
Álmodjál szép gyermekem.

Álmodban hallgass majd tündérmeséket,
Hallgasd a szívem szavát.
Szeress úgy engem, mint ahogy én téged,
Kisfiam, jó éjszakát.

Ha majd az utadon virágok nyílnak,
Akkor is törődj velem.
Én mindig várok rád, szeretlek, hívlak,
Gondolj rám, szép gyermekem.

Mikor majd utamnak végére értem,
Mondd ki a búcsú szavát.
Köszönj el apádtól, mint egykor régen:
Pihenj meg, jó éjszakát.

Köszönj el apádtól, mint egykor régen:
Pihenj meg, jó éjszakát! 

2026. szeptember 8., kedd

Sárvári György - A rutinról

 

Nem tudok segíteni annak, aki olyan rutinban éli az életét, ahol nincs tere az elmélyülésnek, a lassulásnak és az ébredésnek. A kiszállás nehéz, a megszakítás fájdalmas, a benne maradás lassú halál.

Forrás: Sárvári György

2026. szeptember 6., vasárnap

Simándi Ágnes - Rádtalálnak a szavak


ma te vagy a kenyér
a víz és az olaj
a sebekre gyógyulás
érintésed —
 
a hajad lapozgató
szél is néha tétován
megáll akár kezem
 
rádtalálnak
a szavak ne félj
az űrön át is
 

2026. szeptember 5., szombat

Várnai Zseni - Friss, zöld mogyoró


 
Vad sűrűségben, fák ága-bogán,
párzó bogarak sárga potrohán
bújkáló kék s rubintos fény cikáz,
prédalesben smaragdos gyík vigyáz,
a rengeteg minden kis leshelyén,
fűszálakon, s a lombok tetején
zsibongva zsong, nyüzsög az életár,
tojásain kuksol a gerle már.
 
Kakukk kakukkol, csip-csip trilla szól,
rigófütty rikkan árnyas lomb alól,
s a vadmogyorócserjék tetején
mókus zörög, mint illetlen ledér
táncoskobold, jókedvű, surrogó,
s fejemre koppan friss, zöld mogyoró.
 
Szédülten fekszem, édes zűrzavar
zsibong fejemben, s furcsán fölkavar
e párázó, fanyar erdővarázs,
a homlokom izzik, mint a parázs,
és hangtalan sóhajtok: - Istenem!
köröttem itt ez mind, mind: szerelem!
 

2026. szeptember 1., kedd

Radnóti Miklós - A mécsvirág kinyílik

 Silene latifolia 

 
A mécsvirág kinyílik
s a húnyó láthatárnak
könyörg a napraforgó;
a tücskök már riszálnak,
odvában dong a dongó
s álmos kedvét a bársony
estében égre írta
egy röppenő pacsirta;
s ott messzebb, kint a réten,
a permeteg sötétben
borzong a félreugró
nyulak nyomán a fűszál,
a nyír ezüstös ingben
immár avarban kószál,
s holnap vidékeinken
újból a sárga ősz jár.