A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kert. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 15., vasárnap

Várnai Zseni - Az alvó kertben


Csak halkan lépjél, Kedvesem,
a kerti úton nesztelen,
s hallgasd az édes őszi
dalt, ami a fák közt átnyilalt.

Csak hallga, hallga, Kedvesem,
levél zizeg ily kedvesen?
A szél susog, vagy lomb dalol?
Vagy egy bogár a lomb alól?

Figyelj, figyelj csak, Kedvesem,
az ősz suhan itt csendesen,
s ahova tündérujja ér,
aranyszín lesz a zöld levél.

Kék fátyol leng a távolon,
talán mindezt csak álmodom?
A kert is alszik, Kedvesem,
most halkan lépjél, nesztelen.

Várnai Zseni

Forrás 

2026. október 11., vasárnap

B. Mester Éva - Földre mért kertemben



Földre mért kertemben soha nem ültetett
vadszőlő tekereg, fűcsomó gomolyog.
Nehéz lesz megint új utakat vágnom.
Az ösvények helyén szúrós köd tántorog.

Egy kóbor macska rémülten mered rám.
Mi van a kezemben? Lendítem? Dobom?
Ő osztozna velem - savószemén látom -
a magamra hagyott, félretolt sorsomon.

A gyümölcsfák lombjai összeborulnak,
élethalálharc ez, nem önfeledt ölelés.
Takarják egymástól az éltető fényeket,
sok lett itt az árnyék, a holnap meg kevés.

A gömbtuja nélkülem cseperedett naggyá,
hajléktalan vágyak vállán tart az ég felé.
Nem kísértem tovább öntörvénye zöldjét, nem
bántom, vele pusztulnék én is, mint a méh.

A fákról tüskés burkokat repesztve
robbannak szerteszét túlérett sóhajok,
hisz tegnapelőtt még ugyanitt teremtek
a kézzel szedhető, testmeleg csillagok!

B. Mester Éva

2026. szeptember 23., szerda

Szabó T. Anna - A kert



Most erőszakos kora őszi nap
melengeti a málló tűzfalat,
a hársfák könnyű aranypénzeit,
a csitri lányok csupasz térdeit,
a homokozó sárgán virító,
elhagyott lapátját, zöld dió
hasadt húsát, a fényfoltokra gyűlő
bodobácsokat, az elvadult szőlő
súlyos bogyóit, egyenként kirajzol
minden kavicsot, krikszkrakszokat karcol
az aszfaltra, a kerítés elé,
most minden lomb és háztető övé,
ő uralkodik mindenek felett –
s hogy kifogja a búvó meleget,
fényes ökörnyálakat ereget,
s a pók-csalikat sorban belemártja
a hűvösödő árnyékpocsolyákba.

Részlet. Vagyok című kötet

Forrás 

2026. augusztus 13., csütörtök

József Attila - Kertész leszek

Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.

Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem. 


1925. májusa


2026. június 4., csütörtök

Lator László - Mintha aludnál


Tűzzel izzik az árnyék
a forró szelek évszaka ez
haragosan zúgnak ilyenkor
távoli tölgyesek
 
Gyűszűvirágok nyílnak a kertben
kelyhük füstölve ég
kábultan földre hull ha
szirmukra száll a méh
 
Ragadós nedvet izzad az ág
és földre hajol
Mintha aludnál az út
egyszer csak elfogy a lábad alól
 
ez már a lápvidék
homályos pára felette
lebegő nagy szitakötők
ülnek a forró fellegekre
 
a víz felett villognak illetetlen
milyen pazarló pillanat
szárnyuk hegyén a rezzenések
gazdag szeszéllyel játszanak
 
Itt buja fű tenyészik gólyahír nyit de lenn
a zöld alatt rejtett erek sziszegnek szüntelen
lépted nyomán a süppedékes földből
a víz mohón mindenfelől előtör
holnap magasra nő ezen a helyen is a sás
a folytonos teremtés egykedvű változás
 
ó beljebb már a fordított bozót
az égerfák gyökere vízbe lóg
és remegő növényzet közt lebeg
az arcod a homályos mély felett
 
érzed hogy vonz a víz s egyszerre csak a vad
hurkos hínárszorítás rád tapad
belülről látod mint sugárzik át
a gyűrűző rezgésen a világ
 
s a vízszintesre ferdült fény alatt
köréd gyűlnek a lomha nagy halak
 
(nyitott szemmel heversz síkos csigák között
szakállas hallgatás nő benned kívüled és lassan megkötöz
a víz színén virágszirom hintázik fenn a nap
hallod hogy bugyborékol a sűrű lágy iszap)
 
Mintha aludnál
az út egyszercsak elfogy lábad alól
tárul a hajnal kelyhe
s ismét összehajol
 
az arcod most homályos mély felett
remegő zöld növények közt lebeg
 
Mintha aludnál
nem emlékszel és semmit sem feledhetsz
A roppant meleg éjszaka
körötted egyre fényesebb lesz
 
Áttetsző közeli tűz
fénylik a füvek alól
Tárul a napok kelyhe
s ismét összehajol
 
(belülről látod mint sugárzik át
a gyűrűző rezgésen a világ
virágszirom a víz színén a nap
érzed hogy bugyborékol a sűrű lágy iszap)

Forrás

2026. május 25., hétfő

Piros pünkösd napján ...

  
I.
Én kicsike vagyok
Nagyot nem szólhatok
Mégis az Istennek
Dicséretöt mondok.

II.
Gyönge vessző vagyok
Mindönfelé hajlok
Szüleim kertjébe
Most nyitni akarok.

III.
Nem anyától lőttem
Rózsafán termöttem
Piros pünkösd napján
Hajnalban születtem.
 


2026. május 17., vasárnap

Radnóti Miklós - Boldog, hajnali vers

  
Verebek pengtek az útszéli porban
és árnyékok daloltak boldogan
házunk előtt a fán, mert tudták
reggelre asszonnyá leszel már s
mire tél lesz, megjön a gyermek

Éjjel, csokor orgonával a karjai
közt ma, gyerek lopta magát
a bokrok alatt és látod hiába
már! elhullajtott virág festi
nyomát a füvön át!

Most kint jársz a homályban és
szemeiddel költöd a kertet, csak
áldott tested leng ijedten az
alvó út fölött! mert ráfagyott a
hajnali harmat a gyönge virágra
s még nem kelt föl a nap!

De hallod, bokorban a madár
már leengedi szárnyát, repülni
készül s énekel! nézd, napvirradás
ez, mert szerelemre születtél s
ébredő lépteidtől a kert
lelkesen ujra kivirágzik!


1930. május 19.

2026. április 22., szerda

Markó Béla - Ismétlések

 

Ismétli önmagát a kert megint,
mert szakasztott úgy nyílik az idén is,
mint eddig sokszor. Így szeretnék én is
megsokszorozni mindent. Terveink

s emlékeink közt ne legyen különbség,
legfeljebb néhány alig látható
sebhely, amivel a mindenható
az öregedő cseresznyét vagy körtét

megjelöli, tán figyelmeztetésül,
hogy úgyis el kell fogadnom majd végül
valamit, amit még nem ismerek.

De egyelőre éppen az a lényeg,
hogy mint a fák is, óvatlanul éljek,
s ismételjem, mit ismételhetek. 
 
 

2026. április 16., csütörtök

2025. december 20., szombat

Frances Hodgson Burnett - A varázslatról


A varázslat mindig buzog és ösztökél és semmiből teremt valamit. És mindent a varázslat teremt, a leveleket és a fákat, a virágot és a madarat, a borzot, a rókát, a mókust és az embereket. Tehát bizonyos, hogy mindannyian valami varázslatban élünk.
Fordította: Adorján Sándor (1925)

A varázslat mindig formál és teremt, a semmiből hoz létre dolgokat. Minden a varázslatból származik: a levelek és a fák, a virágok és a madarak, a borzok, a rókák, a mókusok és az emberek. Tehát bizonyosan körülvesz minket.
~ B (2025)

Magic is always pushing and drawing and making things out of nothing. Everything is made out of Magic, leaves and trees, flowers and birds, badgers and foxes and squirrels and people. So it must be all around us.”

2025. április 25., péntek

Rupi Kaur - ez az élet receptje...

"ez az élet receptje
mondta anyám
közben ölelt én a vállán sírtam
gondolj a virágokra amiket elültetsz
a kertben évről évre
ők megtanítják neked
hogy az embereknek is
muszáj elhervadni
levelet hullatni
gyökeret ereszteni
növekedni
hogy virágozhassanak"

Forrás

 ~ o ~ o ~ o ~

“this is the recipe of life
said my mother
as she held me in her arms as i wept
think of those flowers you plant
in the garden each year
they will teach you
that people too
must wilt
fall
root
rise
in order to bloom” 

 The Sun and Her Flowers

Rupi Kaur

...

2024. szeptember 5., csütörtök

Clarissa Pinkola Estés - A kertről

 

Amikor egy nőt közelebb akarok hozni az Élet/Halál/Élet természethez, arra kérem, hogy ápoljon kertet. Legyen ez akár pszichikus, akár sárral, földdel, növényekkel, s minden olyasmivel rendelkező kert, ami körülveheti és segítheti az embert. Jelképezze az ősi pszichét. A kert konkrét kapcsolat az élettel és a halállal. Akár azt is mondhatnánk, hogy van olyasmi, hogy kertvallás, mert alapvető pszichológiai és szellemi tanításra képes. Bármi történik is a kerttel, az megtörténhet a lélekkel és a pszichével – túl sok vagy túl kevés vizet kap, bogarak lehetnek benne, forróság, vihar, árvíz, invázió rongálhatja, csodák, halál, visszatérés, áldás, gyógyítás zajlik benne.
A kert gondozása alatt ezek a nők naplót vezetnek, lejegyzik az életadásnak és az élet elmúlásának jeleit. Minden egyes bekezdés pszichikus levest forral. A kertben gyakoroljuk, hogy hogyan hagyjuk élni és meghalni a gondolatokat, az ötleteket, a kedvezéseket, a vágyakat, még a szeretetet is. Ültetünk, gyomlálunk, eltemetünk. Szárítjuk, elvetjük, gondozzuk a magvakat.

 Farkasokkal ​futó asszonyok

 

2024. január 5., péntek

Wass Albert - Szívpalota titka

Minden szívnek van egy csodakertje,
a kert közepében van egy palota,
s minden palotában egy fekete szoba.

A fekete szobában Csontvázember ül.
Sötéten. Egyedül.
Néha a palota zsivajába,
s a tavaszodba belehegedül.

Olykor ősz lesz: vágyak, álmok ősze.
Halkan peregnek, mint a levelek.
(Szívedbe mintha ezer kés hasítna:
zokog, zokog a csontvázembered.)

Idegen szemektől kacagással véded,
jaj csak meg ne lássák: drágább mint a kincs!
Mások palotáit irigykedve nézed:
neki nincs! neki nincs!

Pedig:
minden szívnek van egy csodakertje,
s minden csodakertben van egy palota.
S bent, elrejtve mélyen, valahol, valahol:
minden palotában egy fekete szoba.

Forrás: Csórics Balázs

2023. október 8., vasárnap

Szabó T. Anna - A kert


Most erőszakos koraőszi nap
melengeti a málló tűzfalat,
a hársfák könnyű aranypénzeit,
a csitri lányok csupasz térdeit,
a homokozó sárgán virító
elhagyott lapátját, zölddió
hasadt húsát, a fényfoltokra gyűlő
bodobácsokat, az elvadult szőlő
súlyos bogyóit, egyenként kirajzol
minden kavicsot, krikszkrakszokat karcol
az aszfaltra, a kerítés elé,
most minden lomb és háztető övé,
ő uralkodik mindenek felett –
s hogy kifogja a búvó meleget,
fényes ökörnyálakat ereget,
s a pók-csalikat sorban belemártja
a hűvösödő árnyékpocsolyákba.
 

2023. augusztus 22., kedd

Szesztai Zsuzsa - Versbe zárt szavak

 

(Márai Sándor: Ámen című versére)
 
Reggeli napfény az ágy melegében.
Kisimult arcok a gyűrött párnán.
Az indulás és az érkezés. Valahová.
Terebélyes diófa a kert ölében.
Kettesben. Borospohár a kézben.
A szisszenő gyufa, a gyertya lángja.
A könyvben a szavak és a csendek.
Ahogy szája szeglete mosolyra szaladt,
Szemével ölelt. Szememben könny fakadt.
 

2023. július 3., hétfő

Rumi - A találkozásról


Gyere ki ide, ahol a rózsák kinyíltak. 
Hadd találkozzon a lélek és a világ. 

Come out here where the roses have opened. 
Let soul and world meet.

Rumi

2023. június 30., péntek

Rainer Maria Rilke - Altató


Hogyha elvesztlek, no mondd,
tudsz-e úgy aludni többet,
hogy ne susogjak majd fölötted,
mint a széles hársfalomb?

Hogy ne lesselek s a szavam
rá ne simuljon, mint a pilla,
kebleidre, a karjaidra,
és a szádra álmosan.


Hogy ne zárjalak le majd,
önmagadnak adva téged,
mint egy kertet, ahol temérdek
csillag-ánizs, mézfü hajt.


Fordította: Radnóti Miklós

2023. április 27., csütörtök

Hej, tulipán, tulipán...

Hej, tulipán, tulipán,
Teljes szegfű, szarkaláb,
Tele kertem zsályával,
Szerelemnek lángjával.

Nyisd ki rózsám kapudat,
Hadd kerüljem váradat,
Rózsafának illatja
Az én szívem biztatja. 
 

Szabadi Andrea énekel

2022. november 3., csütörtök

Szabó T. Anna - Dal a szülőkről



Lettünk kerített kertek
a világ vadonában,
megóvtak, kik szerettek,
a vad ösztönök ellen,
 
húztak erős palánkot,
ültettek jó gyümölcsfát,
tiszta kutakat ástak,
oltsa vándorok szomját.
 
Mibennünk menta zöldell,
citromfű, rozmaring,
a lomb közt rigó fészkel,
ringló és alma ring,
 
s ők járnak-kelnek bennünk
a fejlő fák alatt,
ollójuk metsz, de közben
a kezük simogat.
 
Ők beszélnek belőlünk,
övék a mag, a szó,
mi csak a föld lehettünk,
a virághordozó,
 
és lettünk olyan kertté,
hogy örül, aki lát,
s palánkkal tartja távol
támadó vadonát.