Akik megvilágítják a lelkünk, a szellemünk. Amit helyettünk öntenek szavakba olyan ékesen vagy olyan magától értetődő egyszerűséggel. Olyan szívderítően vagy olyan inspirálóan. Olyan finoman vagy olyan leplezetlenül, pontosan. És akik eldalolják azt.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szepes Mária. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szepes Mária. Összes bejegyzés megjelenítése
2026. március 27., péntek
Szepes Mária - A felismerésről
Az ember legnagyobb tragédiája nem az, hogy szenved, hanem az, hogy nem érti meg szenvedése értelmét. Mert minden fájdalom egy kapu: mögötte ott vár a felismerés, amely nélkül a lélek nem tud továbblépni.
Szepes Mária
2025. december 16., kedd
Szepes Mária - A megújulásról
Mikor az ember megérti, hogy léte nem elhalások, hanem feltámadások, megújulások végtelen sorozata, akkor fenntartás nélkül átengedheti magát az eksztatikus örömnek. Mert ez a felragyogó fény nem káprázatot vetít, hanem az egyedüli valóságot. Ahogy a természetben semmi el nem vész, csak átalakul, s az anyag – látszólagos pusztulásának pillanatában – energiává alakul át, úgy a halál bármilyen formája – egy más relációból – mindig születés!
Szepes Mária
Forrás
2025. május 11., vasárnap
Szepes Mária - A csodákról
Az
ember sorsában végbemenő csodákat sok szenvedés, belátás, s a tudat
mélyrétegeiben végbemenő folyamatok előzik meg. Nem szeszélyes, Isteni
játék dobja oda kegyelemképpen. A kegyelem gyökere mélyen a vizek alá nyúlik le, mint a tó felszínén kinyíló vízililiomé.
2025. február 17., hétfő
Szepes Mária - Fényköszöntő
Milyen jó most nekem pihenni.
Nem történik velem rossz semmi.
Lelkemben méla csend dalol,
távolodik, de örömöt dúdol.
Surranva fölrepül a gond.
Szépség van, lebegő, édeni Biosz.
Ablakomon időpók sző csipkehálót.
Két ködszála közt kisuhanok,
hiszen nyitottak a dimenziók.
Elérkezett az én világalkonyom,
ajándék ez, mennyire nem bánom.
Múlt és jövő között jelen vagyok.
Csak az én hal meg. Én nem vagyok.
E „nem vagyok” a legszebb dalnok.
Vándorlok, kóborlok, szárnyalok,
nem-énként boldog vagyok.
Szikra, amely parázsként hunyorog.
Örökmécs. A küszöbön majd átlobog.
2023. február 28., kedd
Szepes Mária - A rálátásról
Tudni, megismerni annyi, mint fényt gyújtani,
amelyben már tájékozódni lehet.
2022. október 24., hétfő
Szepes Mária - A mulandóság farsangjáról
Az emberek, akik a mulandóság farsangján összeakadnak egymással, maskarát viselnek, és az álarc alatt sokszor nem ismernek rá saját testvérükre sem. Aki azonban tudja, hogy legjobb barátja, rokona, szellemének kedves, régóta nélkülözött társa az, akivel egy idegen test rövid időre felöltött jelmezében találkozott, nem törődik a külsőséggel, és csak a lényeget, az ősi valóságot szolgálja a másikban.
2021. november 5., péntek
Szepes Mária - A vízről
A víz a folyékonyság eleme. Ereje a leghatalmasabb a természetben. Minden formát magára ölt anélkül, hogy feladná saját lényegét.
2021. június 13., vasárnap
2020. november 7., szombat
Szepes Mária - A teremtésről
Mindig beteljesedik, amire lasszót vet égő fantáziád.
Életfa nő belőle. Leszüreteled a magját.
Teremtő mágus vagy. Jól válaszd meg vetésed talaját!
2020. május 26., kedd
Szepes Mária - A tennivalókról
Ne várd meg, amíg tennivalóid felhalmozódnak és megülik álmaidat. E zárlatból teherbírásodnak megfelelő adagolásban szabadítsd ki a megvalósításhoz szükséges energiákat ahelyett, hogy az előtted halmozódó kásahegy fölött töprengenél.
2020. május 23., szombat
Szepes Mária - A Nagy Folyamról
Mint a Szent Folyó zúgása, melyben a természet minden hangja visszhangra lel, úgy rezegje vissza annak szíve, aki a "Nagy Folyamba lép", minden élőnek, lélegzőnek minden gondolatát és sóhaját.
Az áldozat mágiája
Szepes Mária Alapítvány
2020. május 19., kedd
Szepes Mária - A Patakok
A Patakok igenis jó barátok. A hegyekről rohannak le örökös kacagó öröm és kristálycsend titkokat susogva, vizüket szőve, fonva, mosva, locsogva.
A patakok mesemondók, vízgyerekek. Kavicsszobrokat faragnak. Imájuk a hűs, édes, tiszta illat. Színeket szülnek. Az ágak köré csipkét szőnek, amelyek remegnek.Csodálkoznak mámorukban, hogy búvó patakkal szerelmeskednek.
A patakok dalolnak. Titkos énekük ezüsthang, édes, égi tündérbálakra
kongatnak csendülő ércigét, szélhárfáktól pendülő mesét, mesét.
Szepes Mária Alapítvány
Szepes Mária Alapítvány
2019. december 25., szerda
Szepes Mária - Fényt gyújtani magadban
A valóságot csak a Fény tárja fel, a sötétség elleplezi. Ezért kell Fényt gyújtanod magadban.
Mágiák könyve
2019. december 1., vasárnap
Szepes Mária - Az emberek reagálnak
Az emberek nem a bőrüknél és a szavaiknál végződnek. Ne lepődj meg, ha a
körülötted lévő halandók és események nem külső magatartásodra,
szavaidra, hanem valódi, belső érzéseidre és pozitúráidra válaszolnak.
2019. november 30., szombat
Szepes Mária - Sorsod mozzanatairól
Sorsod minden mozzanata beavatásod szimbólumjátéka. Addig vetíti köréd
egy-egy bonyodalom díszletét, amíg meg nem oldottad benne a szerepet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)















