Akik megvilágítják a lelkünk, a szellemünk.
Amit helyettünk öntenek szavakba olyan ékesen vagy olyan magától értetődő egyszerűséggel. Olyan szívderítően vagy olyan inspirálóan. Olyan finoman vagy olyan leplezetlenül, pontosan. És akik eldalolják azt.
2024. május 14., kedd
Áprily Lajos - Csend (II)
Gyertyán és bükk. Alattok őz járt: az érre ment. Egy titkos fejsze csattog az erdőn, messze, bent.
Megálltam és figyeltem: megállt és megpihent. Csupa csend volt a lelkem, s az erdő csupa csend.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése