Eljön az idő,
Amikor áradó jókedvvel
üdvözlöd saját magadat megérkezvén
a saját ajtódhoz, a saját tükrödben,
és mindketten mosolyogtok,
egymás üdvözlésén,
és azt mondjátok egymásnak:
ülj le. Egyél.
Újra szeretni fogod ezt az idegent,
aki te magad voltál.
Adj neki bort. Adj neki kenyeret.
Add vissza neki a szívedet, az idegennek,
aki egész életedben szeretett téged,
akit figyelembe sem vettél mások miatt,
aki szívből ismer téged.
Vedd le a szerelmesleveleket a könyvespolcról,
a fényképeket, a kétségbeesett jegyzeteket,
és hámozd le a képmásodat a tükörről.
Ülj le. Ünnepeld az életed.
~ o ~ o ~ o ~
Love After Love
The time will come
when, with elation
you will greet yourself arriving
at your own door, in your own mirror
and each will smile at the other's welcome,
and say, sit here. Eat.
You will love again the stranger who was your self.
Give wine. Give bread. Give back your heart
to itself, to the stranger who has loved you
all your life, whom you ignored
for another, who knows you by heart.
Take down the love letters from the bookshelf,
the photographs, the desperate notes,
peel your own image from the mirror.
Sit. Feast on your life.
The time will come
when, with elation
you will greet yourself arriving
at your own door, in your own mirror
and each will smile at the other's welcome,
and say, sit here. Eat.
You will love again the stranger who was your self.
Give wine. Give bread. Give back your heart
to itself, to the stranger who has loved you
all your life, whom you ignored
for another, who knows you by heart.
Take down the love letters from the bookshelf,
the photographs, the desperate notes,
peel your own image from the mirror.
Sit. Feast on your life.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése