Rákos Sándor - Az új esztendőhöz

A küszöbön hideg szelet kövintve
az idő vasalt kapuját belökted
s már itt jársz udvarunkon – méltóságos
lépéseidtől dübög a fagyott föld.
Körülötted tizenkét hónapod,
erősek, mint a fiatal bikák,
meg-megrezzennek, mikor a zimankó
hosszúszőrű, fehér kutyája mordul.
Terméskőből és tölgyfagerendából
raktunk házat az ordas szelek ellen
s mind begyűjtöttük egy ország nyarának
terményeit, kemény munkánk gyümölcsét.

Üdvözlünk, új év, nálunk tele kamrát
találsz és sok rakott csűrt, asztalunknál
jó bor mellett kedvedre elmulathatsz.
S ha öledben legelső hónapoddal
körünkben majd hosszabban időzöl,
meglátod, a vendégség is vidámabb
az olyan háznál, hol a nép a gazda.
Telepedj a kályha mellé, hasábfát
dobunk a tűzre, odakint csikorgó
fagy repeszti a földet, melegedj meg!