Kányádi Sándor - Valami készül...

Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:

Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.

Csanádi Imre - Szüret után

Pihen a prés.
Mustszag bódít.
Zenél a csönd,
hallgatom.
Szőlőszem és
részeg darázs
hempereg az
udvaron.

Garai Gábor - Ősz elébe

Boris Frkovic - Country Road

Szétpattant ez a reggel,

kék buborék.

Hálózó víz-erekkel

oszlik az ég.

A láthatár gomolygó

ezüst ködök,

ökörnyálak selymébe

öltözködött.

Tollászkodik a fűben,

mint nagy madár,

s elszáll majd alkonyattal,

elszáll a nyár.

Jöhet még forró nappal,

éj, csillagok -

tavuk már jég, ha nyáron

nem ringatott.

Tarló érett szerelmünk

határa, mind

fölmagzottak felejtett

virágaink . . .

Most kell - hűs szél iramlik

Észak felől, -

széles vizekre kelni

a tél elől.

Garai Gábor - Hamvasan érik a szilva...

Hamvasan érik a szilva, a mandula csontosodik már,

csípős ifjukorán túl van a büszke dió.

Immár az ősz e vasárnap. A csillapodott hevü napra

sütkérezni kiült ünneplőben a táj:

fésüli lenge haját s belehinti a vízbe a fűzfa,

pirban fürdik a kert, tombol a dália még.

S én ki az ősz jöttét keserűn szoktam panaszolni,

könnyelmű vagyok és gondtalanul repeső.

Most csak a termést látom: a drága gyümölcsöt, a jó bort,

csűrök színarnyát, - most nem a múlt, az idő

hullani kész rossz vackora ferditi félre a számat .  . .

Jöjj, még messze a tél, fonj be gyönyörrel, ölelj!

Hitvesi csók kell most, gyerekáldás őszi-vetése,

érett alma: piros, gömbölyű, ép szerelem.

Dsida Jenő - Tündérmenet

Richard Doyle - In Fairy Land, An Elfin Dance

A tücsök cirregve fölneszel.
Testem hűs álmokat iszik.
Apró csillagos éjitündérek
a szívemet hozzád viszik.

Parányi szekérre fektetik
pihék, mohák közé, puhán,
befödik zsenge nefelejccsel,
s lehelnek rá éjfél után.

Húzzák lassú, nyüzsgő menetben,
szemükben harmat, áhítat,
csigák, s iszonyú nagy füvek közt
a sárga holdvilág alatt.

Ancsel Éva - A szárnyakról

Scarves as wings

Több embert ismerek, akinek szárnya van - igenis szárnya. Csak nem szoktak erről beszélni, nem lenne helyénvaló. Még viselni is csak rejtve szokták, zakó, kabát vagy blúz alatt. Elvégre nem lehet fedetlen szárnyakkal villamosra szállni, még akkor se, ha nincsen tábla, amely kimondaná: "Szárnyakkal felszállni tilos!"

Bekezdések az emberről - 1987 CXXXIX

Paulo Coelho - Amit teszel

Az vagy, amit teszel, nem az, amiről azt gondolod, hogy tenned kell.
We are what we do and not what we think we must do.