Tanulok sziklául,
hűségesnek lenni és mozdíthatatlannak,
öröklétbe gyökerezettnek,
hagyom, hogy kimarjon
és zölden benőjön az élet.
Tanulok patakul,
mindig megújulni és folyton folyvást
önazonosnak maradni,
hordozni tükrömön
képeket és káprázatokat,
mindig szaladni és mindig
megérkezettnek lenni.
Tanulok fául,
felfelé nyújtózni
szüntelenül égbe mártani ágvilláimat,
mélyen kötődni,
mélyből táplálkozni,
minden ősszel megszabadulni
attól, ami fölösleges,
minden tavasszal belefogni
a megújuló energia-projektbe.
Tanulok szélül,
mozgékonyabbnak lenni,
mint bármi, ami mozog,
jönni ki tudja, honnan,
menni ki tudja, hová,
lenni Isten erejének lehelete,
a mindenható dicsőségének
tiszta kicsordulása.
Forrás: Lackfi János
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése