2019. szeptember 25., szerda

Kányádi Sándor - Őszeleji kívánság

http://tortenetekkepekkel.blogspot.com/2013/09/daruvonulas-testkozelbol.html
A vadludak és a darvak
már az égre ékelődnek;
hosszú őszt a maradóknak,
jó utat az elmenőknek.

A fecskék is készülődnek,
sürgönydróton sorakoznak;
jó utat az elmenőknek,
hosszú őszt a maradóknak.

Az árnyékok vékonyodnak,
a patakok hűvösödnek;
hosszú őszt a maradóknak,
jó utat az elmenőknek.

Gyapjasodnak a kis őzek,
vöröslik a lenyugvó nap;
jó utat az elmenőnek,
hosszú őszt a maradónak.

2019. szeptember 24., kedd

Gámentzy Eduárd - Életerő...


Hajnalfény...
Tündértánc...
Lassan lehull rólam minden lánc,
Átölel és az égig emel,
Azután jön aminek jönni kell.
Elhalkul
Minden szó,
Nincs már első, nincsen utolsó...
Csak a tűz,... ami újra elér.
- Ami elhagyott... - Most visszatér.


Gámentzy Eduárd

Carl Gustav Jung - Az élet megértéséről

https://hu.pinterest.com/pin/30962316175612261/
Csak a paradoxon közelíti meg valamennyire is az élet teljességének megértését.

Carl Gustav Jung

2019. szeptember 20., péntek

Bert Hellinger - A szeretetről

https://heted76ar.hu/Yotengrit-B%C3%BC%C3%BCn-vall%C3%A1s/
A szeretet alapvetően nem más, mint összhangban lenni a legmélységesebb erőkkel, tehát van benne valami vallásos jellegű. Azt is mondhatjuk, hogy ez maga a vallás: összekapcsolódom valami mélységessel, anélkül, hogy fürkészném.

Bert Hellinger

2019. szeptember 17., kedd

Popper Péter - Az irreális dolgokról

https://hu.pinterest.com/pin/222083825361620596/
Egy öreg buddhista szerzetes, akivel Indiában találkoztam, azt mondta nekem, hogy maguk, európaiak a legfegyelmezetlenebb emberek, akikkel valaha találkoztam, mert állandóan az irrealitásban bolyonganak. Vagy a múltjukon rágódnak, ami irrealitás, mert már nincs, vagy a jövőjükön elmélkednek, ami a másik irrealitás, mert még nincs. Ahelyett, hogy teljes intenzitással megélnék a jelent, amely közben valahogy elmúlik, elszalad.

Révai Gábor - Beszélgetések ​a világról és a túlvilágról Müller Péterrel és Popper Péterrel

A hegyekről, a vizekről

https://hu.pinterest.com/pin/505036545709799573/
Harminc éven át tanulmányoztam a zent. Eleinte a hegyek hegyek voltak, a vizek vizek. Ahogy jobban elmélyültem, a hegyek megszűntek hegyek, a vizek megszűntek vizek lenni. De most, hogy a végére jutottam, a hegyek újra hegyek, a vizek újra vizek. 
Zen buddhista anekdota
A Tan Kapuja Zen Közösség