Akkor tanultam meg, hogy hálásnak kell lenni a nehézségekért, mert csak ekkor válik „vérré” bennünk megannyi tudás. Ott, egy neurotikus pillanatomban éltem át, hogy a türelem vagy a kitartás, amiket a buddhisták „fő erényekként” tanítanak, valójában hatalmas erők! Mennyit olvastam ezekről, de sose jelentettek többet szép szavaknál! Ha nem sodródom elviselhetetlennek tűnő nehézségekbe, ezek az erők számomra pusztán szavak maradtak volna, mert nem lettem volna rákényszerítve, hogy használjam őket. Az erő egyre erősebb attól, ha használjuk; ha parlagon hever, csak elvont fogalom számunkra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése