„Elvégre csillagokból vagyunk
nem diffúz pacákból!”
mondja büszkén a csillagász professzor
bár csak a mondat első felét értem
boldogságmámorban hetekig
tíz centivel a föld felett járok
szeretném fülébe súgni minden szembejövőnek
Csillagokból vagyunk, nem diffúz pacákból
nézzenek csak bolondnak
gyakrabban szeretnék csillagászokkal beszélgetni
hát nem jobb ez, mint
„a porból lettünk, porrá leszünk”?
barátaink is olyanok, mint a csillagok
ha nem látjuk őket, akkor is tudjuk, hogy vannak –
mondom is néha némelyiknek: Helló pajtikám
nem bújnál néha elő a csillagok mögül?
És amíg láthatóvá nem válik egyikük
csiszolgathatom mondataimat
Miből is vagyunk?
Na jó, egyezzünk ki a csillagporban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése