(A Nő ereje)
Csak a lelked figyeltem,
ahogy az a hegyekkel táncol,
s minden egyes mozzanatod
erejében lángol.
Csak a szíved figyeltem,
hogy mit üzen dobbanása,
mintha csendem volnál;
Életem hasonmása.
Csak a szemeid figyeltem.
Varázslat vagy nekem.
Nem csaltál sötétségbe,
és délibábokhoz se.
Csak az ajkad figyeltem.
Akartam, ami rajta él.
Te vakon azt nekem adtad,
s egy percre sem féltél.
Csak a Mindenséget figyeltem;
benne te vagy a Mag;
Lassan folyó patak, hevesen
ízzó Tűz, s a Széllel ölelkező
Föld, ami egy életre itt marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése