Haj, regő rejtem!

Kelj fel gazda, kelj fel, szállott Isten házadra,
Sorjával, seregével, szárnyas angyalával,
Terített asztalával, tele poharával.
Haj regő, régi törvény, haj, regő rejtem!

Amott keletkezik az égen egy pázsit,
Abban legelészik csodafiú szarvas,
Csodafiú szarvasnak ezer ága boga,
Ezer ága bogán, ezer mise gyertya,
Gyújtatlan gyulladjék, oltatlan aludjék.
Haj regő, régi törvény, haj, regő rejtem!

Adjon az Úristen, ennek a gazdának,
Négy szép ökröt, két szép bérest!
A kisebbik béresnek arany ostornyelet,
A nagyobbik béresnek arany ekeszarvat!
Haj regő, régi törvény, haj, regő rejtem!

Adjon az Úristen, ennek a gazdának,
Egy hold földön, száz kereszt búzát,
Egy hold réten, száz szekér szénát!
Haj regő, régi törvény, haj, regő rejtem!

Itt is tudunk egy szép kislányt, kinek neve Örzse,
Amott tudunk egy szép legényt, kinek neve Pista,
Soha Isten meg ne vesse, kebelébe beleejtse,
Bele sindir-söndörgesse, ki-be húzogassa, bele nyomogassa, mint a róka farkát lukba,
Még annál is jobban!
Haj regő, régi törvény, haj, regő rejtem!

Becsiszegünk, csoszogunk,cserfa kéreg bocskorunk,
Hajdina köntösünk.
Haj regő, régi törvény, haj, regő rejtem!

Ajtó mögött van egy ágy, abba hever házigazda,
Feje fölött csatos erszény, abba hever kétszáz forint,
Fele szegény regösöké, fele a gazdáé.
Haj regő, régi törvény, haj, regő rejtem!

 

Zalaszentgyörgyi gyűjtés 1954-ből

 

Katherine May - A tél idejéről

 

Elaine Bayley  

A növények és az állatok nem harcolnak a tél ellen; nem tesznek úgy, mintha semmi sem történne, nem próbálják meg ugyanazt az életet, élni, mint nyáron. Felkészülnek. Alkalmazkodnak. Rendkívüli átalakulásokat hajtanak végre, hogy átvészeljék ezt az időszakot.

A tél az elvonulás ideje a világtól, közben be kell osztani a szűkös erőforrásokat, a tennivalókat a lehető leghatékonyabban végezni, eltűnni a szem elől; de ott történik az átalakulás. A tél nem egy életszakasz vége, hanem beavatás.

 

Katherine May

 

Forrás

Vaskor Gréta - Számvetés

számot
vetni
mit és hogyan,
miért és minek,
vagy
épp
kinek.
Vetettünk-e
magot,
magunk-magot:
figyelmet,
érzést,
tettünk,
cselekedtünk-e
eleget?
Ami
megérett,
arattuk,
éltük,
tovább
vittük-e?
Lehet-e
mérni,
érezve
nézni
mit
tettünk,
számba vesszük-e
a nemet,
amit
nem
tudtunk, mertünk,
mit
meg nem léptünk,
elszámoljuk-e?
Számvetés,
leltár,
vajon
ott
belül,
készen
van már?

 

Vaskor Gréta oldala

Fodor Ákos - Válasz

Én nem tudom, hogyan kell.
Bármit. A "dolgokat".
Csak van, hogy sikerül (nem is kevésszer)
- de, hogy is mondjam? n e m: nekem.
Hangszer ne legyen büszke a zenére.

Ara Rauch - Karácsony

A 

hó 

az éj

alma s fahéj

csillagillat

családmeleg

szív dobja rezdül

szó szendereg

a bent didergő éjszakát

sejlő fényremény fűti át

szív öröme feldereng

benső béke csöndje cseng

nyugalom derűje száll s angyalok ideje jár

- Ara Rauch -

Pilinszky János - Advent

Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.

Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, ami a miénk, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi „meglepetés”; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk.
Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől – szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.

Kiss Judit Ágnes - Macska télire

Vegyél egy macskát. Vagy fogadj örökbe.

Egy félvak, lekoszvadt is megteszi,

vagy egy tépázott fülű csatakandúr,

ki éppen hitvány zsákmányát eszi

egy belvárosi, sötét kapualjban,

vagy egy autó alól pislog ki rád,

vagy elnyúlik az őszi napsütésben –

csak az a fontos, hogy legyen cicád.

Lehet girhes, vagy kövér, mint egy hurka,

öklömnyi szőrgombóc, még kékszemű.

Akár ajándékba is kérhetsz egyet,

macskához jutni roppant egyszerű.

 

Mert tél jön mindjárt, és hideg, és

mi lesz veled, ha nincs cicád?

Ki bújik be, hogy melengessen,

melléd a takaró alá?

Ki dorombol füledbe éjjel?

(mancsát arcodra fekteti)

Ki kelt hajnalban nyávogással,

hogy rögtön enni adj neki?

Ki kaparja a bezárt ajtót,

mikor hazaérsz, ki örül?

Kunkorodó farkkal ki rajzol

nyolcasokat bokád körül?

 

Legyen egy macskád. Míg kávézol reggel,

öledbe mászik, éles karmai

behúzva, puha tappancsokon sétál

az életedben. Alig hallani.

Bundájából kipattognak a szikrák,

ágyadra gömbölyödik és dagaszt.

Bújj mellé, tanulj dorombolni tőle,

ketten könnyebb kivárni a tavaszt.

Dsida Jenő - Hideg téli est

 

Laivi Poder Art

 

Életünk hulló karácsonyfáján

halkan repesnek a lángok.

Fölöttünk és bennünk hömpölyög

a hidegáramú csönd.

 

Mosson ki, vigyen magával

fodros hátán mindent, ami volt:

esdő várakozások meddőségét,

kulcsoltkezű, hasztalan imákat.

 

Hópárnás nagy fenyők alatt

üljünk le a törpék közé,

burkolózzunk a hallgatásba

s húnyjuk le félig a szemünket.

 

S míg csillagok kezdenek pislákolni,

töprengjünk az eljövő felől:

hogyan kellene megszólalni?

S mindent elülről kezdeni?

Weöres Sándor - Cseremisz dalok

Adam Volpert

I.

Nap jön a menny hajlatán,
arca nyíló tulipán,
ő legyen az én anyám,
ő legyen az én anyám.

Hold jön a menny hajlatán,
húzza fehér égi szán,
ő legyen az én apám,
ő legyen az én apám.

Marianne Williamson - Minden, amit teszünk ...

Minden, amit teszünk, vagy szeretetből fakadó cselekedet, vagy  segélykiáltás.

Everything we do is either an act of love or a cry for help.

 

Marianne Williamson

Zelk Zoltán - Este jó, este jó ...

 

Susan Seddon Boulet

 

Este jó, este jó,
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.

 
Ég a tűz, a fazék
víznótát fügyül,
bogárkarika forog
a lámpa körül.

 
A táncuk karikás,
mint a koszorú
meg is hal egy kis bogár,
mégse szomorú.

 
Lassú tánc, lassú tánc,
táncola plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.

 
De az ágy meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.

 
Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is, mint a füst,
mert könnyű vagyok ...

 
Ki emel, ki emel,
ringat engemet?
Kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet ...

 
Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül, és ott ülök
az ölében én.

Gámentzy Eduárd - Azt hiszem

 

Azt hiszem, szeretni kéne.

Csak egyszerűen, úgy ahogy

Hátradőlök itt a széken,

Vagy kinyitom az ablakot.

Olyan tisztán, olyan szépen,

Hogy kimondani sem szabad!

Mint összebújó állatok,

A behavazott fák alatt.

 

Forrás

Neale Donald Walsch - mintha a legjobb barátoddal...

                       Mara Berendt Friedman - Listen. She will teach you Her ways

Honnan szedted azt az ötletet, hogy Isten csakis 'tiszteletteljes' lehet? Isten a fent és a lent. A forró és a fagyos. A bal és a jobb. A tiszteletteljes és a tiszteletlen.
Gondolod, hogy Isten nem tud nevetni? El tudod képzelni, hogy Isten nem élvez egy jó tréfát? Úgy tudod, hogy Istennek nincs humora? Bizony, mondom, Isten találta fel a humort!
Egyáltalán, muszáj ilyen fojtottan beszélned, amikor szólsz hozzám? Azt hiszed, a szleng, vagy a durva szavak kívül esnek a látókörömön? Bizony mondom, úgy beszélhetsz velem, mintha a legjobb barátoddal beszélnél.
Gondolod, hogy létezik olyan szó, amelyet még nem hallottam? Olyan látvány, amit nem láttam? Hang, amit nem ismerek?
Az az elképzelésed, hogy ezek egy részét elvetem, míg másokat kedvelek? Bizony mondom, nem vetek meg semmit. Nem taszít ezek egyike sem. Ez az élet, márpedig az élet ajándék; az elmondhatatlan kincs, a lélek szentsége.
Én vagyok az élet, hiszen Én vagyok az anyaga, és semmi más. Az élet 'valamennyi' oldala isteni célt szolgál. Semmi nem létezik - 'semmi' - Isten által megértett, és Isten által jóváhagyott ok nélkül.

Neale Donald Walsch - Beszélgetések Istennel

Szabó T. Anna - Gyógynövénydal

 

(Adventi kalendárium 19.)

Kökény és mályva, izsóp és vasfű
illata száll ma, varázsital fő.
Kakukkfű, málna, berkenye, bodza,
teára vár ma, gyógyír a rosszra.

Kamilla, hársfa, akác virága,
teszem teába, illan a pára,
citromfű, menta, csipkebogyó kell,
csalánitallal köszönt a reggel.

Forró ellenszer kinti hidegre,
kerek a bögre, vedd a kezedbe,
kanálban citrom, kannában víz van,
téli teákban ünnepi íz van.

Látványa szép és illata gyógyít,
mező és erdő ontja a jót itt,
virága színes, teája tiszta,
meggyógyul gyorsan mind, ki megissza.

 

Kosztolányi Dezső - Beszélő boldogság

Emily Kell

Beszélni kell most énnekem. Szeretnek.

Szeretnek engem, boldogság, hogy élek.

Beszélni kell mindig s nem embereknek,

hogy vége már, eltűntek a veszélyek.

 

Beszélni égnek, fáknak és ereknek,

neked, ki nagy vagy, mint az űr, te lélek

s nincsen füled sem, látod, én eretnek,

csupán neked, a semminek beszélek.

 

S ki hajdanán lettél a fájdalomból,

mely a vadember mellkasába tombol

és a halál vas-ajtain dörömböl,

 

most megszületsz belőlem és dalomból,

minthogy kitörve rég bezárt körömből,

ujjongva megteremtelek örömből.

 

Forrás

Szabó T. Anna - Csak közel van...

Csak közel van, nincsen távol,

mikor lelkünk felvilágol.

Mikor lelkünk felvilágol:

csak közel van, nincsen távol.

 

Csak az egység, nincsen kétség,

egy lesz a fény, a sötétség.

Egy lesz a fény, a sötétség:

csak az egység, semmi kétség.

 

Forrás

Hermann Hesse - A saját magunk felé vezető útról

Ma már tudom, hogy semmi sem tűnik kevésbé ínyére valakinek, mint hogy a saját maga felé vezető utat járja.

I realize today that nothing in the world is more distasteful to a man than to take the path that leads to himself. 

Demian