Hív a fény, repít a szél,
tavasz, nyár, ősz és tél,
egybeolvad a nap és év.
Nem tudom ki vagyok,
már nem is akarok,
névtelen kanyarok.
Megyek és maradok,
szállok, szaladok,
szótlanul haladok.
A csenddel dalolok,
a hanggal maradok,
a szívvel dobbanok.
Végtelen szerelem,
áldás, kegyelem.
Éntelen szerelem,
áldás, kegyelem.
Forrás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése