New Yorkban egy utas felszállt a vonatra, és közölte a kalauzzal, hogy
Fordham-be szeretne menni. - Szombatonként nem állunk meg Fordhem-ben -
szólt a kalauz - de majd segítek. Amikor lelassítunk a fordham-i
állomáson, kinyitom az ajtót, és ön kiugrik. Csak arra vigyázzon, hogy
amikor földet ér, akkor még fusson egy darabig a vonattal, különben
elvágódik. Fordham-nél kinyílt az ajtó, az utas leugrott, és futni
kezdett a vonattal. Egy másik kalauz, amint meglátta a vonat mellett
futó embert, szintén kinyitotta az ajtót, és egy mozdulattal berántotta
az illetőt. Eközben a vonat ismét felgyorsult. - Öregem, roppant
szerencséje van - mondta az újabb kalauz. - Ez a vonat ugyanis nem áll
meg szombatonként Fordham-en. Ha kicsiben is, de segíthetsz másokon azáltal, hogy nem állsz az útjukba.
~ o ~ o ~ o ~ o ~ o ~ o ~
A commuter hopped on to a train at New York and told the conductor he
was going to Fordham. “We don’t stop at Fordham on Saturdays,” said the
conductor, but I’ll tell you what I’ll do. As we slow down at Fordham
station I shall open the door and you jump off. Make sure you’re running
along with the train when you hit the ground or you’ll fall flat on
your face.”
At Fordham the door opened and the commuter hit the
ground running forward. Another conductor, seeing him, opened the door
and pulled him in as the train resumed speed. “You’re mighty lucky,
buddy,” said the conductor. “This train doesn’t stop at Fordham on
Saturdays!”
In your own small way you can be of service to people —by getting out of their way.
There is the noble art of getting things done and the noble art of leaving things undone.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése