Hallgasd meg a fenyő, a bambusz és a szilvafa tanítását. A fenyő örökzöld, szilárd gyökerű és tiszteletre méltó. A bambusz erős, rugalmas és törhetetlen. A szilvafa virága szívós, illatos és elegáns.
Akik megvilágítják a lelkünk, a szellemünk. Amit helyettünk öntenek szavakba olyan ékesen vagy olyan magától értetődő egyszerűséggel. Olyan szívderítően vagy olyan inspirálóan. Olyan finoman vagy olyan leplezetlenül, pontosan. És akik eldalolják azt.
2025. szeptember 25., csütörtök
2025. szeptember 24., szerda
Ueshiba Morihei - A harcosról
A harcos valójában olyan embert jelent,
aki a szeretet erejét szolgálja és követi.
The true meaning of the 'samurai' is one
who serves and adheres to the power of love.
2025. szeptember 23., kedd
2025. szeptember 21., vasárnap
Fekete István - az éjszakák hűvösek lettek ...
A csillagok szeme szigorúbb lett, mintha feleslegesnek tartanák a földi csillagokat, a pásztortüzeket. A patakok némán siettek, mintha valami sürgős üzenetet vittek volna, s az egész égen áthajolt a Tejút csodálatos, fénylő selyempántlikája.
Az erdő ébredése
2025. szeptember 19., péntek
Radnóti Miklós - Éjszaka
Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében a légy a falon;
csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
alszik a pergő búzaszemekben a nyár,
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.
1942
2025. szeptember 18., csütörtök
Anaïs Nin - Az újjáéledésről
When one is uprooted, transplanted, there is a temporary withering. I always panic at this and think it is permanent. I thought my life was shrinking… I began to sprout new leaves.
Anaïs Nin, The Diary of Anaïs Nin, vol. three
Forrás
Anaïs Nin, The Diary of Anaïs Nin, vol. three
Forrás
2025. szeptember 17., szerda
Matshona Dhliwayo - A fényről és a sötétségről
A mag nem féli sem a fényt, sem a sötétséget.
Mindkettő segíti a növekedését.
2025. szeptember 16., kedd
Ram Tzu - Egy lyuk tátong benned...
Ram Tzu tudja:
Egy lyuk
Tátong benned,
Amit kétségbeesetten
Próbálsz betömni.
Különféle élvezeteket
Öntesz bele,
Hogy ettől
Jól érezd magad.
Időnként,
Amikor elég élvezetre lelsz,
A lyuk csordultig telik.
Ez a kiegyensúlyozottság
Áldott pillanata.
Ám az űr
Feneketlen,
Tartalma keresztülfolyik rajta,
S te megint ott állsz
Üresen,
Kétségbeesetten
Még többet akarva.
Ram Tzu tudja, mi a teendő:
Téged kell a lyukba hajítani.
2025. szeptember 11., csütörtök
Péteri Judit - Judit nem varázsló
Judit nem varázsló. Judit játszik.
Elrugdossa magát az önbiztatásig,
és hiszi, és bízza az álmokat még,
mert gyermekké igazán azok nevelték,
azok kavarják, kergetik a szelet,
hogy igen is: szeretni
KELL, azt LEHET,
hogy nem varázslók meg boszorkányok
vannak, hogy csak a vers maradhat meg
halhatatlannak.
Judit nem királylány. Judit játszik.
Kavicsokból épít várat óriásit,
és felhőket gondol habból föléje,
odaragasztgatja a felhőtlen égre,
hogy a semmi helyett valami legyen,
hogy ne boruljon úgy rá ez a végtelen,
de a szelek öleljék, az álmok, a reggel,
mert csak így birkózhat meg
a képzeletekkel;
hogy varázslók, manók sajnos nincsenek -
de szeretni azt KELL, azt nagyon is
LEHET
Péteri Judit
2025. szeptember 10., szerda
Major Petra - Jelenés
Itt időzöl néhanap, mikor hagyom
hosszúra nyúlni a csendet,
váratlan születsz újjá körülöttem,
de felismerlek minden alakban.
Csontjaid helyén most ágak hajladoznak,
szemed kékje halvány égderengés,
átüt súlyos lombokon.
Olyan lettél, mint a legendák:
egyszerre érvényes rád az összes igeidő.
Vajon értenéd-e még a nevedet,
ha kimondanám?
Esterházy Péter - A hallgatásról
Általában beszéd helyett hallgattam, amire apám hallgatással válaszolt, amit én indulatos csönddel vettem tudomásul.
2025. szeptember 8., hétfő
Ady Endre - Az Ősz dicsérete
A fa alá avarszőnyeg kerül.
Megállsz a mélázó napsütésben,
Gyönyörködhetsz az őszi ködben.
Ezer színnel festett képek,
Mind a szívedbe égnek.
Nincs még egy évszak,
Mely ennyi pompát rejt
Fejedre kedvesen gesztenyét ejt.
Nézheted a vadludak vonulását
Ahogy őz keresi tisztáson a párját,
Szürettől hangos a hegyoldal
Itt, ott felcsendül egy dal.
A kertekben érik a dió
Hangosan kárál a szajkó.
Este, ha begyújtasz, fával a kályhába,
Tehetsz almát, krumplit a parázsba.
Mesebeli illat lengi át a szobát,
Megidézheted régi korok hangulatát.
Forralt borral kezedben, a karosszékben,
Gyönyörködhetsz szebbnél-szebb zenékben.
Este a csillagos eget nézve,
Felidézhetsz meséket,
Amiket egykor hallottál,
Amikor tiszta és jó voltál.
Ne bántsd az Őszt,
Fedezd fel inkább,
Amit nyújt,
Az összes titkát.
2025. szeptember 7., vasárnap
Bertók László - Személyiség, ahogy esik szét
Személyiség, ahogy esik szét,
s el-elkapja még egy-egy részét,
s próbálgatja, mint az egészet,
és nem érti, hogy ki a részeg,
s a pillanat, ahogy magára,
rádöbben a katasztrófára,
s menekülne, hogy igen, nem, de,
s ellene fordul minden tette,
s a meghasonlás, ahogy végül
a zubbonyába beleszédül,
s keringőzik, mint az a másik,
akivel közben eggyé válik.
2025. szeptember 4., csütörtök
Kahlil Gibran - A házasságról
És a Házasság, Mester?
És ő így válaszolt:
Együtt születtetek, és együtt is maradtok mindörökre.
Együtt lesztek akkor is, amikor a halál fehér szárnyai szétszórják napjaitokat.
Bizony mondom, együtt lesztek, még az Isten csöndes emlékezetében is.
De együttlétetekben legyenek távolságok.
És a mennyek szellői táncoljanak kettőtök között.
Szeressétek egymást, de a szeretetből ne legyen kötelék:
Legyen az inkább hullámzó tenger lelketek partjai között.
Töltsétek meg egymás serlegét, de ne igyatok egyazon serlegből.
Kínáljátok egymást kenyeretekből, de ne ugyanazt a cipót egyétek.
Daloljatok, táncoljatok együtt, és vigadjatok,
de engedjetek egymásnak egyedüllétet.
Miként a lant húrjai egyedül vannak,
habár ugyanarra a dallamra rezdülnek.
Adjátok át szíveteket, de ne őrizzétek egymás szívét.
Mert szíveteket csak az Élet keze fogadhatja be.
És álljatok egymás mellett, de egymáshoz ne túlontúl közel:
Mert a templom oszlopai távol állanak egymástól,
És a tölgyfa meg a ciprus nem egymás árnyékában növekszik.
~ o ~ o ~ o ~
Then Almitra spoke again and said,
And what of Marriage, master?
And he answered saying:
You were born together, and together you shall be forevermore.
You shall be together when the white wings
of death scatter your days.
Ay, you shall be together even in the silent memory of God.
Let there be spaces in your togetherness,
And let the winds of the heavens dance between you.
Love one another but make not a bond of love:
Let it rather be a moving sea between the shores of your souls.
Fill each other's cup but drink not from one cup.
Give one another of your bread but eat not from the same loaf.
Sing and dance together and be joyous,
but let each one of you be alone,
Even as the strings of a lute are alone
though they quiver with the same music.
Give your hearts, but not into each other's keeping.
For only the hand of Life can contain your hearts.
And stand together, yet not too near together:
For the pillars of the temple stand apart,
And the oak tree and the cypress grow not in each other's shadow.
A próféta (részlet)
2025. szeptember 2., kedd
Háy János - Fa vagyok...
2025. szeptember 1., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)














