Joseph Joubert - A gyengédségről

A gyengédség a szenvedély pihenője.

Joseph Joubert

Johann Wolfgang von Goethe - A művészetről

 

Susan Sheddon Boulet - Moonlight

 

A művészet a kimondhatatlan tolmácsa.

Szabó T. Anna - Aki táncol...

Siva örömtánca

Aki táncol, sose félhet:

csupa tűz és csupa élet,

ha örömben, ha dühében

befogadja az egészet.

Ananda Tandava, Siva.

 

Topogással, tapodással

szabadít meg a gonosztól,

ma leszámol a halállal,

ha a dobja, a konok, szól.

Ananda Tandava, Siva.

 

Fuvolája kanyarogva

vele száll, az eget éri,

ha a lángnyelv kavarogva

körülégi, szeret élni!

Andanda Tandava, Siva.

 

Nem a test lép, de a lélek,

felemel mind, aki táncol,

kit az égi zene éltet,

nem is ő már igazából:

Ananda Tandava, Siva.

 

Csak a mozgás, csak a légzés,

csak a hajlás, csak a rengés,

örökélet, örök égés,

ez a ritmus a teremtés.

Ananda Tandava, Siva.

 

Ananda Tandava, az örömtánc

 

Anna énekel :)

Radnóti Miklós - Tétova óda

 

 ... és csöppje hull a méznek 

 

Részlet

 

Taizs Gergő - Előszó a reggelhez

A lombokra felfűzött holdfény, akár

fotonokból font győzelmi koszorú.

Az éjszaka csendje oldódik benne,

darabokra hulló kontúrvonalak:

kerítésháló, kutyaól, farakás,

tető kátrányán mosakodó macska,

és mintha valaki éppen a vállát

porolná, bizonytalanul szikrázik,

majd elmerül a kert mélyén egy csillag.

1600 kilométer per órás

sebességgel közeleg a reggel. Nem

kíséri hangrobbanás. Észrevétlen

érkezik, kúszik közénk. Az éteri

titkokat a tekintetek megőrzik.

Taizs Gergő

Joanne Kathleen Rowling - A nagy napokról

 

Dumbledore - Történelmi nap. Eddig minden előtte volt. Most már minden utána lesz. Furcsa, hogy a nagy napok nem tűnnek nagynak, mikor átéljük őket.

Göthe Salmander - Talán mert csak a helyükre kerülnek a dolgok. 

 

Legendás állatok és megfigyelésük – Dumbledore titkai

Sárvári György - Az elköteleződésről

Nehéz elfogadnunk, hogy minden megtett lépésünk úgy épül be az útba, hogy annak a vége mégsem látszik. Meg kell elégednünk azzal, hogy bár a látásunk korlátozott, de a hitünkre támaszkodva mégis kitartunk az igazságban. Minden egyes nap.

Bardo Consulting

Aubrey Marcus - Mi-csoda

Mi vagy te? Nem "Ki vagy te (faj, nem, név, foglalkozás, nemzet tekintetében)?" , hanem "Mi?"

 

A biológusok válasza: Egy talányos faj, egy főemlős, ami lenyűgöző szókinccsel bír.

Középkori katolikusok: Született bűnös, akinek bűnhődnie, égnie kell!

Redukcionisták szerint, akik mindent részekre bontanak: Figyeld, mi történik a hajszálereidben!

Az ipari ágazat szerint: A rendszer működtetője és egyben haszonélvezője.

A New Age mozgalom ezt mondja: A lélekre figyelj, a tested mulandó.

A technológia híve: A kettes számrendszeren alapuló technológia föléd fog kerekedni.

Úgy gondolom, mindannyiuknak részben igaza van, kivéve a középkori katolikusoknak.

84 ásványi anyagból, 23 elemből és 30 liter vízből állsz, 38 billió sejtben elosztva. Nem másból, mint a Föld alkotórészeiből épülsz fel, amit elfogyasztasz; mindez egy olyan kettős spirálba rejtett információhalmaz alapján történik, amely elég kicsi ahhoz, hogy egy sperma hordozza.

Pillangók, növények, sziklák, patakok, tűzifa, farkasbunda és cápafogak születnek újjá benned. Bolygónk legösszetettebb élőlényévé válsz azáltal, hogy ezek a legkisebb alkotóelemekre bomlanak és épülnek újjá benned. 

Nem pusztán földlakó vagy. A Föld része vagy. 

 

~ o ~ o ~ o ~

What are you?
Not who (species, gender, name, profession, nation) But what?

Biologists: You are a puzzling monkey with a dazzling vocabulary.  
Medieval catholics: You’re a born sinner, suffer incendiary.
Reductionists: Pay attention to what is happening in your capillary!
Industrialists: You’re the system’s benefactor and beneficiary.
New Ageists:  Focus on the spirit, the body is temporary!   
Technologist: You will be surpassed by intelligence in binary!

I think they are all a little bit right,
except for the medieval Catholics.

 

You are comprised of 84 minerals, 23 Elements, and 8 gallons of water spread across 38 trillion cells. You have been built up from nothing but the spare parts of the Earth you have consumed, according to a set of instructions hidden in a double helix and small enough to be carried by a sperm. 

You are recycled butterflies, plants, rocks, streams, firewood, wolf fur, and shark teeth, broken down to their smallest parts and rebuilt into our planet’s most complex living thing. 

You are not living on Earth. You are Earth.

 

Aubrey Marcus

 

Forrás

Kemecsei Gyöngyi - Határaink

Worth the wait

 

Egy lépésre vagyok a faltól.

Eddig jöttem el érted.

Elég távolra önmagamtól,

épp annyira, hogy féljek.

...és most nem mozdulok.

 

A lépésre várok.

Az egyetlenegyre,

amit tenned kell felém,

mielőtt megfordulok.

 

Kemecsei Gyöngyi

 

 

 

Fodor Ákos - Versem receptje

 

Blackout poetry

hommage à Michelangelo  

Végy szótárt és a

fölösleges szavakat

hagyd ki belőle.

Catherynne M. Valente - A szeretet illatáról

A szeretet illatát nehéz leírni, de ha felidézed azokat az alkalmakat, amikor valaki megölelt és biztonságban érezted magad, éppúgy emlékezni fogsz rá, mint én.

 

Catherynne M. Valente

Fodor Ákos - Az is

 Mária Magdolna (2018)

Az is áldassék,

aki elmosogatott,

asztalt söpört le, és helyükre tolta

az ülő-alkalmatosságokat

(hogy tisztes körülmények szolgáljanak

a következő étkezéshez)

az Utolsó Vacsora

után.

Juhász Gyula - Nincs halál...

Juhász Gyula
Nincs halál...

Múló világ felett
Örök csillagok élnek,
Hiába hullanak
Hervadt lombok, remények,
Mindig akar, szeret, dalol az élet!

Görögség napja, te,
Krisztusnak boldog álma,
Hiába roskadoz
Bús tegnap szürke mába,
Örökkön élsz az ég mély templomába.

Múló világ felett,
Tűnő nap temetőjén
Örökké fölragyog
Az isteni verőfény
És él a bennünk élő égi törvény.

Forrás: www.eternus.hu - Juhász Gyula versek

Múló világ felett
Örök csillagok élnek,
Hiába hullanak
Hervadt lombok, remények,
Mindig akar, szeret, dalol az élet!

Görögség napja, te,
Krisztusnak boldog álma,
Hiába roskadoz
Bús tegnap szürke mába,
Örökkön élsz az ég mély templomába.

Múló világ felett,
Tűnő nap temetőjén
Örökké fölragyog
Az isteni verőfény
És él a bennünk élő égi törvény.

Paracelsus - A szeretetről

  Akiane Kramarik

 

A szeretet az orvoslás legmagasabb szintje.

 

Paracelsus

 

Garay Zsuzsanna - Ismersz-e?

Ne faggass! Ne kérdezz! Így nem tudok.
Minden szó, amit magamról elárulok
ajándék, neked. Szent titok,
csiszolatlan gyémántok,
melyekből kirakhatsz egy arcot,
aki talán én vagyok.

Garay Zsuzsanna - Színek

 

Márai Sándor - A szeretetről és a bátorságról

 

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.

 

Márai Sándor - Az igazi

Palya Bea - Sámánasszony

 

Tüzet viszek, lángba nézek 

Ősi nőket megidézek 

Bennem él a régi asszony 

Hagyom most, hogy reám hasson 

 

Tüzet vittem, megérkeztem 

Magam nagyon megégettem 

Gyógyulnak a régi sebek 

Erősebb és bölcsebb leszek 

 

Átégetett a fájdalom 

Némán írom szép új dalom 

Sámánasszony és indián 

Tűz-tükörből néz vissza rám

 

(Tüzet viszek 5. tétel)

Fekete István - Gólyamadár

Alkonyodott már az idő, és én néztem a folyót, melynek tavaszi ágyába most kezdett leszállni a nap, előkészítve bíbortakaróit, rózsaszín felhővánkosait s az alkony barna matracait.

Néztem a folyót, amint tavaszi hánykolódással igyekezett dél felé, ringatván a bíbortakarókat és -vánkosokat, de ez a mozgás a nap ágyazását nem zavarta. Nyugodalmasan csúszott le az égről, és éppen a negyvenmilliós hőfokon kezdtem gondolkozni, ami a belsejében állítólag van, amikor nagy árnyék úszott el felettem, s a túlsó part gyér füvére leszállt egy gólyamadár.

Odaállt a vörös nap elé, és egyedül lett az alkonyatban és gondolataimban, melyeket – nem tudom én, honnét, de – hozott a víz egyre-egyre.

Részlet 

Szekeres Nóra - Fa gyökere

Ölében darabka fekete föld,

s mit lombja markol:

fohásznyi könnyű ég;

alatta szilárd, fekete való,

fölötte kéklő messzeség.

 

Erős gyökere mélyre jut,

sötétben vív meg minden csatát;

 

hogy lombja merészen magasba törjön,

s viseljen sugárzó, dús koronát.

 

Mert akkora világot tarthat csupán,

amennyi árnyat ölelni bír;

 

fény, sötét

nem nőhet túl egymáson;

végtelen eget, mi tarthat:

mennyboltnyi sír...

 

Szekeres Nóra