2022. szeptember 29., csütörtök

2022. szeptember 26., hétfő

Weöres Sándor - Valse Triste


Hüvös és öreg az este.
Remeg a venyige teste.
Elhull a szüreti ének.
Kuckóba bújnak a vének.

Ködben a templom dombja,
villog a torony gombja,
gyors záporok sötéten
szaladnak át a réten.
Elhull a nyári ének,
elbújnak már a vének,
hüvös az árny, az este,
csörög a cserje teste.

Az ember szíve kivásik.
Egyik nyár, akár a másik.
Mindegy, hogy rég volt, vagy nem-rég.
Lyukas és fagyos az emlék.

A fákon piros láz van.
Lányok sírnak a házban.
Hol a szádról a festék?
kékre csípik az esték.
Mindegy, hogy rég, vagy nem-rég,
nem marad semmi emlék,
az ember szíve vásik,
egyik nyár, mint a másik.

Megcsörren a cserje kontya.
Kolompol az ősz kolompja.
A dér a kökényt megeste.
Hüvös és öreg az este.

Weöres Sándor - Útravaló

 

Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem mijük van: mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud. Tanulj meg mindenkitől tanulni.
 

2022. szeptember 23., péntek

Szabó Lőrinc - Fényszárnyú szó


A tűnődés, mely fájt, vagy jólesett,
s mert segítette az emlékezet,
kezdte szavakká alakítani
a világomat. Mihelyt valami
rajz őrizte, kép, megfogalmazás,
rabom maradt az illanó varázs,
és arany lett a nap boldogtalan
bánata, boldog, teltfényű arany.
Ezért szerettem meg a verseket,
ezért aggattam tele csüggeteg
lelkemet mások örömeivel:
s hogy én is írtam, így vesztette el
különbségét jó és rossz: gyönyörű
lehet a kín, s nem én vagyok - a mű,
a vers a fontos! És ez, ez nevelt
félre: lassankint jobban érdekelt
az életnél a róla mondható,
a fényes Napnál a fényszárnyú szó.

2022. szeptember 22., csütörtök

Ratkó József - Zsoltár anyámnak


Az anyák halhatatlanok.
Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő. Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek
minden halottal - harmadnapra
feltámadnak, mire virradna.
 
Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják
a világ összegyűjtött kínját. 
 

2022. szeptember 21., szerda

Lackfi János - A szeretet ...


A szeretet nemcsak akar szeretni,
hanem tud is.
Nemcsak tud szeretni, hanem akar is.
A szeretet a másikat keresi,
nem a saját jóérzését.
Tud vágyakozni vagy leleményesen
felébreszteni a vágyat.
A szeretet képes ugyanazt mindig
másképpen mondani.
Békességes, de nem unalmas, pontosan érzi,
mi a kettő közötti különbség.
A szeretet ötletes,
de tud határt szabni túlhabzó ötleteinek.
Nem ijed meg a mélységektől,
nem is keresi mindenáron a szakadékokat.
A szeretet nem pánikol be
az indulatoktól, a megoldhatatlantól,
a hiánytól, a szégyentől,
hanem kutatja, mi van mögöttük.
A szeretet nem blokkol le a fájdalomtól,
nem menekül mindenáron előle.
Nem fél kockáztatni a másikért,
és nem fél újrakezdeni.
A szeretet tud megszólalni
és megszólítani,
igyekszik, hogy mindig megszólítható legyen.
Megvédi határait,
és a másikat is megtanítja erre.
A szeretet nem kierőszakolni akarja a vonzalmat,
hanem befogadni.
Nem vár, ha cselekedni kell,
és nem menekül kényszercselekvésekbe
várakozás helyett.
A szeretet bátor, és nem vádol gyávasággal.
Nem zsarol, nem zsarolható,
és nem hagyja, hogy bárkit vele zsaroljanak.
A szeretet gyermekien kíváncsi,
de felnőttesen elkötelezett.
Képes örömöt adni és elfogadni.
A szeretet kirobbant a megkövült megszokásokból
vagy átitatja azokat.
Gyógyít, és hagyja magát gyógyítani.
A szeretet létezik, és megengedi magának,
hogy csak úgy létezzen,
mert az élet barátja.
 

2022. szeptember 19., hétfő

Szabó T. Anna - Se tűz, se föld

 
Tengeri szél jön,
szoknyám alá nyúl,
combomat éri,
bújik, aláfúj,
meggömbölyíti, lökve dagasztja,
mint a vitorla, csattog a szoknya.
 
Hulláma gördül
éjféli víznek,
combomat éri,
felcsap a permet,
hold, hasasodj meg, szoknya, dagadj meg,
széltől szüless meg, tengeri gyermek!
 
Hold hasasodjon,
szoknya dagadjon,
éjjeli tenger
gyermeket adjon,
nőjön a vízzel, sírjon a széllel,
ringjon a vízzel, fusson a széllel...
 
Tengeri szél jön,
felcsap a permet...
Légtől a semmi.
Halszemű gyermek.
Égi magasság, tengeri mélység
már nem is élek, jaj, nem is élsz még...
 

 

2022. szeptember 18., vasárnap

Szabó T. Anna - Ott, ahol élsz...

  
Ott ahol élsz, ott láss csodát.
Egy cefreszagú almafát.
Vadmurok ernyőjén a foltot.
Egy piros falat, mikor boldog.
Hullott szilvákat, pocsolyákat.
Ahogy a vad nyár mindent áthat.
A napunk úgyis lemegy egyszer.
De addig: fogd, és ne ereszd el.  
 

Tandori Dezső - Széthulltam...


Széthulltam 
arra az egy darabra, 
ami mindig is voltam.
 

2022. szeptember 17., szombat

Angi Sullins - Ne rejtőzz el ...

 
 
Ne nyugodj bele, ha az életed sötét lesz
ne rejtőzz el az árnyékban
egyre apróbbá válva
 
a szíved a hold
emelkedj fel a sötétségben
és ragyogj.

2022. szeptember 16., péntek

Szól a kakas már...

 

Szól a kakas már, majd meg virrad már
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár

Hej, de micsoda madár, de micsoda madár.
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár

Várj madár, várj, de csak mindig várj
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már
De mikor lesz az már, de mikor lesz az már?

2022. szeptember 15., csütörtök

Angeles Arrien - A négy kérdés

 
Sok sámán társadalomban, ha sámánhoz vagy gyógyítóhoz mész azzal a panasszal, hogy elkeseredettnek, csüggedtnek vagy depressziósnak érzed magad, a következő négy kérdés egyikét teszik fel:
Mikor hagytad abba a táncot?
Mikor hagytad abba az éneklést?
Mikor hagytad, hogy a történetek elvarázsoljanak?
Mikor hagytad abba, hogy kényelmet találj a csend édes területén?
Ha megálltunk táncolni, énekelni, történetekben elvarázsolódni, vagy a csendben kényelmet találni, ott tapasztaljuk a lélek elvesztését.
A tánc, az éneklés, a mesélés és a csend a négy univerzális gyógyír a léleknek.

2022. szeptember 13., kedd

Márai Sándor - Szeptember

 
Az ember lassan otthonos lesz a világban. Igen, ez a szeptember. Ízlelem, mint a szakértő az újbort és mustot, nyelvcsettintve és komolyan. Már meg tudom különböztetni az egyes szeptemberek fajsúlyát, hőfokát, ízét és illatát. Igen, az idei elég tűrhető szeptember. Van benne cukor, ökörnyál, mézszínű napsütés, halálszag, ittas életérzés, hümmögő bölcsesség. Elég jó szeptember ez. Megjelölöm krétával, s várom, mi forr ki erjedő mámorából tavaszra?

A négy évszak - Részlet

Forrás

2022. szeptember 10., szombat

Szabó T. Anna - Mai alkalmi vers édesapám születésnapjára



Mind itt vannak velünk,
kik lettek illattá,
felleggé, fényekké,
zengő madarakká,

mind itt vagyunk együtt,
ki-be lélegezve,
minden áldott reggel,
minden áldó este.
 
Ott állnak mögötted,
ott figyelnek benned,
susognak körötted,
segítenek lenned,
 
éberré éltetnek,
álmaidba lépnek,
folyton örültetnek:
legyen miért élned.
 
Az élők szeretnek.
Az éltetők óvnak,
ahogy körülvesznek,
ahogy rád hajolnak,
 
szemed ragyogását,
szíved tisztaságát
minden éjjel őrzik, 
minden nap vigyázzák.
 
Korod telik veled,
de kortalan léted,
mert fogják a kezed,
mert közelük érzed.
 
Az igazság fénylik,
de hogyanja titok:
hogy aki egyszer élt,
örökké élni fog.
 
Születésnapodon
az a kívánságom:
maradj még sokáig 
a látszó világon,
 
őrizzen meg nekünk
testben és szavakban,
éltessen sokáig
látszó, láthatatlan,
 
boldog öntudatban,
teljes egészségben,
s amit szeretni vágysz,
mind éltessen s éljen,
 
zsendüljön örömöd
újra-újra-újra,
ahogy a rigó is
fújja-fújja-fújja!
 

2022. szeptember 1., csütörtök

Tobias Lorowicž - A kilencedik

 

mind a tizenkettőt szeretem. mégis akkor vagyok a
legboldogabb, amikor láthatom az augusztus és a
szeptember kézfogását. amikor elköszön az egyik,
vidámságait és gyűjtögetett fiatalságát zsebre téve.
sosem szomorú vagy életúnt, csak lejárt a munka-
ideje és megtette, amit kellett. a cipőinek kopogá-
sában még visszhangzik a nyár összes frissessége
és ezért nem is tud búslakodni. aláírogatják a papír-
munkát és helyet foglal a kilencedik. csak egy nap-
pal idősebb, mégsem vethetőek össze, mert más-
hogyan tökéletesek mindenkor. ő is üde és mégis
minden csepp esőjében méltóságot parancsol ma-
gának az elmúlás tudása. távol van még a szürke-
ség, de már nem hazudik örök napsugarakat. ezért
is bölcs és rámutat az örökölt adományaira. szeré-
nyen és elegánsan. nem skandál harsányan dalokat,
inkább csak rekedten szaval mély dallamokat
mindenkinek és saját magának. nem tolakodik so-
sem, csak látni és hallani tanít. de nem lehetne
ilyen markáns elődje munkálkodása nélkül, aho-
gyan az sem lehetett volna annyira visongó utódját
nélkülözvén. mást adnak és másként szólítanak
meg. szeretni is csak másként lehet őket. nem kü-
lönbek a többi tíznél, de a legtisztább mondatok
akkor születnek, amikor ők találkoznak.