2019. szeptember 26., csütörtök

William Arthur Ward - Az őszről

https://www.flickr.com/photos/enggul/3058044485
Az ősz az az évszak, amikor úgy tűnik, a természet megáll a növekedésben és elkezd tündökölni.

Autumn is the season when nature seems to stop growing and start glowing.

2019. szeptember 25., szerda

Kányádi Sándor - Őszeleji kívánság

http://tortenetekkepekkel.blogspot.com/2013/09/daruvonulas-testkozelbol.html
A vadludak és a darvak
már az égre ékelődnek;
hosszú őszt a maradóknak,
jó utat az elmenőknek.

A fecskék is készülődnek,
sürgönydróton sorakoznak;
jó utat az elmenőknek,
hosszú őszt a maradóknak.

Az árnyékok vékonyodnak,
a patakok hűvösödnek;
hosszú őszt a maradóknak,
jó utat az elmenőknek.

Gyapjasodnak a kis őzek,
vöröslik a lenyugvó nap;
jó utat az elmenőnek,
hosszú őszt a maradónak.

2019. szeptember 24., kedd

Gámentzy Eduárd - Életerő...


Hajnalfény...
Tündértánc...
Lassan lehull rólam minden lánc,
Átölel és az égig emel,
Azután jön aminek jönni kell.
Elhalkul
Minden szó,
Nincs már első, nincsen utolsó...
Csak a tűz,... ami újra elér.
- Ami elhagyott... - Most visszatér.


Gámentzy Eduárd

Carl Gustav Jung - Az élet megértéséről

https://hu.pinterest.com/pin/30962316175612261/
Csak a paradoxon közelíti meg valamennyire is az élet teljességének megértését.

Carl Gustav Jung

2019. szeptember 20., péntek

Bert Hellinger - A szeretetről

https://heted76ar.hu/Yotengrit-B%C3%BC%C3%BCn-vall%C3%A1s/
A szeretet alapvetően nem más, mint összhangban lenni a legmélységesebb erőkkel, tehát van benne valami vallásos jellegű. Azt is mondhatjuk, hogy ez maga a vallás: összekapcsolódom valami mélységessel, anélkül, hogy fürkészném.

Bert Hellinger

2019. szeptember 17., kedd

Popper Péter - Az irreális dolgokról

https://hu.pinterest.com/pin/222083825361620596/
Egy öreg buddhista szerzetes, akivel Indiában találkoztam, azt mondta nekem, hogy maguk, európaiak a legfegyelmezetlenebb emberek, akikkel valaha találkoztam, mert állandóan az irrealitásban bolyonganak. Vagy a múltjukon rágódnak, ami irrealitás, mert már nincs, vagy a jövőjükön elmélkednek, ami a másik irrealitás, mert még nincs. Ahelyett, hogy teljes intenzitással megélnék a jelent, amely közben valahogy elmúlik, elszalad.

Révai Gábor - Beszélgetések ​a világról és a túlvilágról Müller Péterrel és Popper Péterrel

A hegyekről, a vizekről

https://hu.pinterest.com/pin/505036545709799573/
Harminc éven át tanulmányoztam a zent. Eleinte a hegyek hegyek voltak, a vizek vizek. Ahogy jobban elmélyültem, a hegyek megszűntek hegyek, a vizek megszűntek vizek lenni. De most, hogy a végére jutottam, a hegyek újra hegyek, a vizek újra vizek. 
Zen buddhista anekdota
A Tan Kapuja Zen Közösség

2019. szeptember 8., vasárnap

Popper Péter - Szeretem-e

https://melancholia22368672.wordpress.com/2019/02/16/illumination-long-version/

Azt, hogy én valóban szeretem-e a másikat, ő érzi pontosabban, nem én! Ha ugyanis könnyebb velem az élete, ha szabadabban élhet, egyre inkább önmaga lehet, és jobban el tudja viselni az élet terheit, akkor szeretem. Ha rosszabbul él velem, ha bűntudatosabban él, ha nem lehet szabadon önmaga, és mindenféle terhei megnövekednek mellettem, akkor nem szeretem - legfeljebb azzal ámítom magam is, meg őt is, hogy igen.
Popper Péter: Lélekrágcsálók

Fekete István - Szeretem én az erdőt is

 Szigliget 2017.09.09.
Szeretem én az erdőt is. A hallgatag, mély völgyeket, a koronás szálfák zsongását, a hűvös források meséit, az ölyvek felleges vijjogását, a kakukkszavú erdei májust, levélpergető őszt és az erdők hidegpárnájú telét, de a suttogó nádast,a titokzatos nagy vizeket, felcsobbanó halakat, a meglapult nádi tüzeket, a folyók magasabb egét s a rétségek mélyebb éjszakáját jobban szeretem.

Fekete István - Őszi számadás (részlet)

2019. szeptember 3., kedd

Eckhart Tolle - Az örömről

https://www.flickr.com/photos/lolagc/5836392341/

Ha azt mondod, hogy élvezettel teszem ezt vagy azt, az valójában téveszme, mert úgy tünteti fel, mintha az öröm abból származna, amit teszel, holott nem ez a helyzet. Az öröm ugyanis nem a tettedből származik, hanem bensőd mélyéből áramlik bele a tettedbe, és ily módon ebbe a világba. A téveszme, miszerint az öröm abból származik, amit teszel, szokványos, ám veszélyes is, mert azt a hitet teremti meg, hogy az öröm olyan dolog, amit valami másból – például tevékenységből vagy dologból – lehet megszerezni. Így ezt követően a világtól várod, hogy örömöt, boldogságot adjon neked, holott arra képtelen. Ezért él sok ember állandó frusztrációban. A világ nem adja meg nekik azt, amire szerintük szükségük van.

Eckhart Tolle - A fölébredt cselekvés három módja - Élvezet

Masaru Emoto - A tisztaságról

Facebook Wild ArtVenture
Instagram Varázsgally


Mindannyiunknak missziója van: megtisztítani a vizeket és teremteni egy egészséges világot. Ennek érdekében az az első lépésünk, hogy megtisztítjuk a szívünket a szennyeződésektől.
Dr Masaru Emoto

2019. szeptember 2., hétfő

Szabó Magda - Hogy az ember élni tudjon

https://onlysummer.tumblr.com/post/150318839521
Voltaképpen elég, ha egyetlenegy valaki tudja az emberről az igazságot. Elég ahhoz, hogy az ember élni tudjon. 

Szabó Magda - Születésnap

Fekete István - Szeptember

http://www.bazaltbor.hu/hu/latnivalok_badacsonyban

Őszi hálót szőnek már a pókok.
vizek tükrén vándor csillagok.
Bokrok árnyán üresek a fészkek,
mint az erdők szélén nyári kis lakok.


Szőlőhegyen rizling meg a saszla
cukrot szűrnek a napsugárból.
Hasad már a diók szagos héja,
jegenyenyár csúcsán varjú szól.


Levegőben seregélyek járnak,
harkály rikkant, lepke tántorog,
Kinyílik a zsúpos présházajtós
régi mámort lehel vén garádtorok.


Völgybe ér a délutáni árnyék.
hűvös az est, harmatos a rét.
Köd lebeg a patak fényes selymén,
teljes csillagporral tündöklik az ég.


Aztán elvesznek mind az utak
nem marad más, csak a csend és álom,
Mohos tetőkön ásít a kémény,
halott levél kereng a pókfonálon.

Balogh József - Nyár

Horváth Tibor - A szörnyeteg és a magányos fa 

Nyár kacsint be az ablakon
egy tikkadtságos
hajnalon,
fénye a redőnyt törve át
magával füröszt hűs szobát.

[...]

A dinnye tőle cukrosul,
nevet a Nap rá huncutul,
izzad az erdő, fű, a rét,
patak párolog, és az ég
szinte önmagát fényli szét.

Vihar, ha orvul mennydörög:
kugliznak fönn az ördögök,
fürge felhő száll, dús - esős,
lenn fű között időz az őz,
hisz’ messzi még az ősz, a csősz.