Mi van, ha nincs cél? Mert nincs cél. Az élet önmagában is cél. Nincs szüksége semmilyen célra. Ez a kérdés azért merül fel, mert még nem ízlelted meg az élet csodáját. Ez a kérdés azért merül fel, mert nem ismerted fel annak a mérhetetlenségét, hogy mit jelent embernek lenni. Mert túlságosan mesés. Túl fantasztikus. Túlságosan elképesztő. Miért kérdeznéd, hogy „Miért?”?
Egyelőre szűkösnek, sivárnak tapasztalod az életed. Néhanapján akad néhány élmény, ami tovább lendít, de a többi nagyon jelentéktelen: felkelsz reggel, elmész a mosdóba, reggelit főzöl, eszel vagy elmész az irodába.
Ha az életed minden pillanata túlárad és pezseg benned, a „Miért?” nevetséges kérdéssé válik, nem igaz?
Egyelőre szűkösnek, sivárnak tapasztalod az életed. Néhanapján akad néhány élmény, ami tovább lendít, de a többi nagyon jelentéktelen: felkelsz reggel, elmész a mosdóba, reggelit főzöl, eszel vagy elmész az irodába.
Ha az életed minden pillanata túlárad és pezseg benned, a „Miért?” nevetséges kérdéssé válik, nem igaz?
~ o ~ o ~ o ~
What if there is no purpose? And there is no purpose. Life is a purpose in itself. It doesn't need any purpose. This question comes up because you have not tasted the grandeur of life. This question comes up because you have not realised the immensity of what it means to be a human. It's too fabulous. It's too fantasic. It's too stupenduous. Why would you ask "Why?"?
Right now it's meager. Here and there, there are some experiences to keep your life going. The rest of it is too meager; getting up in the morning, going to the toilet, cooking breakfast, eating or going to the office.
If every moment of your life becomes exuberant and bursting within you, "Why?' would be a ridiculous question, isn't it?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése