Károlyi Amy - Tárgyeset

 

A szeretet csak van és vár.
Ül lomb-árnyban,
ül fellegekben.

A szeretet csak van és vár,
hogy tárgya legyen,
kit szeressen.

 

 

Szabó T. Anna - Kirándulók dala

 

Felhőlomb, lombszoknya,
táncos fény: nos, hoppla!
Menj! Lelked fényes lesz:
táj vár rád, lélegzet.

 

Erdőben kóborló,
ösvényen vándorló:
jársz réten, tölgyesben,
hegycsúcson, völgyekben.

 

Felhőkkel, kék éggel
fény ringat, nézz széjjel,
minden lény téged vár:
értsd meg jól, nézd meg már.

 

Megtorpansz: nagy csend van!

Szél jár csak tág lombban.
„Szárnyam nőtt?” Meghökkensz.
Pördülj meg, s felröppensz!

 

Egy vagy sok más-léttel,
máshoggyal, másképpel,
erdő vagy, állat vagy -
nem baj, ha fáradt vagy.

 

Forrás

Kányádi Sándor - Májusi szellő

 Almavirággal
futkos a szellő,
akár egy kócos
semmirekellő.

Kócosnak kócos,
de nem mihaszna,
okot nem ád ő
soha panaszra.

Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek kedves
sárgarigója.

Meghintáztatja
ágon a fészket,
leszáll a földre:
fűhegyen lépked.

Illeg és billeg,
s ha dolga nincsen,
elüldögél egy
kék nefelejcsen.

Kodály Zoltán - A zene rendeltetése

 „Forgatós”-tánc - Székelyföld, Jobbágytelke

 

A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. A népek legendáit isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.

Kodály Zoltán

Rédei Gréta - Telehold ujja ...

Telehold ujja
cseresznyefa karjait
végigsimítja

Forrás: ELTE Füvészkert 

Váci Mihály - Jegenye-fényben

A búzafények áramló mennyében
szinte dúdolva jött a gyalogút
ezerfelől - és vezette kézen
a tarisznyába botló kisfiúk
s a pipacskendős kislányok hadát.

Jöttek a gyerekek, s gyíkot keresve
lesték, hol remeg az út menti fű,
s ha csirkéit sírva hívta a fürj:
a suhogó búzában törve, messze
kószáltak - odahagyva az utat.

Fejük felett összecsapott a fénytelt
kalászok íve - ám egyik se félt,
hogy eltéved, mert a fészekhez-térdelt
gyerek is, ha felvetette fejét,
minden tájról látta a jegenyét,

amit zöld gyertyaként még nyolcvan éve
tűztek le az iskola tövinél,
hogy örök-érzékeny szelekben égve
hívja azt, akit öröme sző fénybe,
vagy gondja barázdáin mendegél.

S a jegenye - zöld máglya - égre lobbant
a pusztában:- s hol tornyok nincsenek,
harang se zeng, hirdeti roppant
hitét, kiáltva, fényben, viharokban:
- Gyermekek, népek, erre jöjjetek!

Százezer külön mozdulású vágy van

benne- de minden ággal egy irányba,
csak fel!- a fény egébe tör zokogva,
hogy lángra gyújtsa, hívja, felemelje
azt, ki fáradtan hullna a homokra.

Vad, tragikus fohászú lélek:- éber
ezüst tükröket a Mindenségbe tart,
és felelősen minden levelével
figyel, jelez hajnalt, távol vihart.

Csak vándormadár száll rá néha: éjjel
hulló csillag reszket meg levelén:
hozzá a por szürke leple nem ér fel,
sem a csalán s a gazok tövise.
Csak vihar töri s villámmal a fény.

Ilyen kívántam lenni én is, ott, a
homokba szúrt nyárfa:- a tanító,
ki fénybe tör, ragyogó hit a lombja,
irány azoknak, jel és biztató,
kik jönnek barázdákban botladozva.

Forrás

Kiss Judit Ágnes - Füstbe ment

        Ne lepődjön meg, anyám, hogy magázom.
        Nem tudom, anyám-e még azon a másik világon.
        (Jónás Tamás)
 

Ha viszontlátás létezik
a meghalás után,
miként fogom szólítani
rég nem látott anyám?

 

És ő? Becéz, mint kisbabát,
vagy felnőttnek tekint?
Felismer, hogyha füst, ha por
vagyok csak test szerint?

 

És ő ki lesz? A lány, akit
nem ismertem soha?
A szenvedő, kit kénytelen
átengedtem oda?

 

Halálom után lesz nekem
egyáltalán anyám?
Vagy hideg szél ringat csak el,
mint levélkét a fán?

Szép versek 2024 – Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2024 (válogatta: Turi Tímea)

Kiss Judit Ágnes

Forrás

Sadhguru - Az élet céljáról

Mi van, ha nincs cél? Mert nincs cél. Az élet önmagában is cél. Nincs szüksége semmilyen célra. Ez a kérdés azért merül fel, mert még nem ízlelted meg az élet csodáját. Ez a kérdés azért merül fel, mert nem ismerted fel annak a mérhetetlenségét, hogy mit jelent embernek lenni. Mert túlságosan mesés. Túl fantasztikus. Túlságosan elképesztő. Miért kérdeznéd, hogy „Miért?”?
Egyelőre szűkösnek, sivárnak tapasztalod az életed. Néhanapján akad néhány élmény, ami tovább lendít, de a többi nagyon jelentéktelen: felkelsz reggel, elmész a mosdóba, reggelit főzöl, eszel vagy elmész az irodába.  
Ha az életed minden pillanata túlárad és pezseg benned, a „Miért?” nevetséges kérdéssé válik, nem igaz?

~ o ~ o ~ o ~

 

What if there is no purpose? And there is no purpose. Life is a purpose in itself. It doesn't need any purpose. This question comes up because you have not tasted the grandeur of life. This question comes up because you have not realised the immensity of what it means to be a human. It's too fabulous. It's too fantasic. It's too stupenduous. Why would you ask "Why?"?

Right now it's meager. Here and there, there are some experiences to keep your life going. The rest of it is too meager; getting up in the morning, going to the toilet, cooking breakfast, eating or going to the office.  

If every moment of your life becomes exuberant and bursting within you, "Why?' would be a ridiculous question, isn't it?

 

Forrás: Sadhguru 

Jaiya John - A szeretben töltött életről

 

Lányom, szeretetben töltsd az életed. Ne a szeretet kutatásával. Az óceán nem kell, hogy keresse a vizet.

 

Daughter. Spend your life Loving. Not seeking Love. Ocean need not seek water.

 

Jaiya John - Daughter Drink This Water

Szepes Mária - A csodákról

 

Az ember sorsában végbemenő csodákat sok szenvedés, belátás, s a tudat mélyrétegeiben végbemenő folyamatok előzik meg. Nem szeszélyes, Isteni játék dobja oda kegyelemképpen. A kegyelem gyökere mélyen a vizek alá nyúlik le, mint a tó felszínén kinyíló vízililiomé.

Fodor Ákos - Az érettségizőhöz

 

Én tudom, amit te még nem;

 te tudod azt, amit én már nem.

Szabó T. Anna - (Anyák napjára írtam ma reggel...

Anyám folyik az ereimben,
ő néz ki a két szememen.
Úgy van, velem, ahogyan Isten.
Ő van, nekem, mert kell legyen.

(részlet)

 

Forrás

A menyasszony szépvirág (népdal)

A menyasszony szép virág,
koszorúja gyöngyvirág.
Az a boldog vőlegény,
ki azt mondja az enyém.
A menyasszony gyöngykoszorú,
csak az én szívem szomorú.
A menyasszony szíve bája,
boldog minden dobbanása.

Virágos a fa teteje,
Koszorús a leány feje.
Hullani kell a virágnak,
Esküdni kell a leánynak.
Gyere, rózsám, gyere már,
Mer a szivem téged vár!
Téged óhajt, téged vár,
Téged csókolni nem kár.

A menyasszony szép virág / A kapuba a szekér (gyűjtés)

 

 

Seamus Heaney - Májusi máglyák

 Májusi máglyák - Phoenix Park, 2004. május 1

Az uisce: víz. És fionn: a tiszta víz.
Merülj belé, nem gael a víz: görög.
A fionn uiscén felizzó főnix-tűz.

Idegenszavú barbárok, ne bízz
Badar beszédükben, így a görög.
De megtisztult a nyelv, akár a víz,

Ajándékul rájuk hagyott örök,
Főnixláng és fionn uisce vis-à-vis
Egymás szavába pattog és csörög.

A dombtetőn a máglya messzi tűz,
Hajósok partra szállnak, ég dörög,
Lecseng, és értik már, mit mond a víz.

Új érkezők leltek hazát, pörög
A nyelvük, és beszédük tiszta íz,
Megértve lenni, szólni: örömök.

Elmés beszédünk folyjon, mint a víz,
Lobogjon, mint a jelző fénykörök,
Tekintet tengerén szemünkbe néz
A fionn uiscén felizzó főnix-tűz.

Evellei Kata és Dányi Dani fordítása

Seamus Heaney előszava (részlet)

A májusünnep (May Day), ír nyelven Bealtaine, az egykor Európa jelentős részén használt kelta naptár szerint a lobogó tűznek és a nyár első napjának ünnepe volt: ezzel indult az év négy nagy szakaszának egyike. A kora ír Leabhar Gabhála (Hódítások könyve) szerint a sziget varázserővel bíró őslakosai, a Tuatha Dé Danaan, Bealtaine ünnepnapján szálltak partra; egy 9. századi szöveg pedig arról ír, hogy a druidák ezen a napon hajtották ki a nyájakat két tűzrakás között a legelőre. [...]

Vannak azonban, akik szerint a Phoenix Park (‘Főnix park’) neve az ír ‘fionn uisce’ szóösszetételből származik, amelynek jelentése “tiszta víz”. Ez az egybecsengés adta számomra az alapötletet.
A vers a Horatius által carmen sæculareként meghatározott műfajba tartozik: olyan költemény, amely a történelmi kor, a sæculum valamely fontos eseményét köszönti és ünnepli.

Forrás

~ o ~ o ~ o ~

Beacons at Bealtaine

Uisce: water. And fionn: the water's clear.
But dip and find this Gaelic water Greek:
A phoenix flames upon fionn uisce here.

Strangers were barbaroi to the Greek ear.
Now let the heirs of all who could not speak
The language, whose ba-babbling was unclear,

Come with their gift of tongues past each frontier
And find the answering voices that they seek
As fionn and uisce answer phoenix here.

The May Day hills were burning, far and near,
When our land's first footers beached boats in the creek
In uisce, fionn, strange words that soon grew clear;

So on a day when newcomers appear
Let it be a homecoming and let us speak
The unstrange word, as it behoves us here,

Move lips, move minds and make new meanings flare
Like ancient beacons signalling, peak to peak,
From middle sea to north sea, shining clear
As phoenix flame upon fionn uisce here.

Seamus Heaney, Nobel díjas ír költő