Jaj, de fekete az éj
A babám csókot kér
Bár tudnám, jön-e még
Útja hozzám visszaér?
Jaj, de csillagos az ég
Hófödte már a rét
Szívem fagyos, mint a jég
A parázs hamuvá lett rég.
Már úgy piroslik az alma a fa tetején
Maradhattunk volna kettecskén
Ha tudtam volna, más babája van-e még
Mással háltam volna bizony én!
Piros alma fa tetején
Tűzzel játszol, nehogy megégj!
Piroslik az alma a fa tetején
Maradhattunk volna kettecskén
Ha tudtam volna, más babája van-e még
Mással háltam volna bizony én!
Szöveg: Volkova Krisztina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése