Mikor vidám zöld kalapban
elém villant a mélyhangú lányka,
egyszeriben kizöldült a
kedvem téli ága.
És azóta minden ágak
öltözködnek kalapja szinébe,
sistereg a nyár kanóca,
porzik a lég, zápor fut az égre.
Zúzos ágra telepedett
varjúcsapat csodálkozva rebben ---
lobog a táj talpig zöldben,
talpig szerelemben!
Most olvastam Ungvári Tamás Breviárium című könyvében a vers születésének körülményeiről, miszerint Zelk Zoltán, Karinthy Cini és Tamási Áron, valamint Ungvári együtt ünnepeltek a Déli restijében. A hölgytársaságról Ungvári, a fiatal színházi dramaturg gondoskodott, a "mély hangú lányka" egy kezdő színésznő volt, a zöld kalap pedig színházi jelmez.
VálaszTörlésÓóó, köszönöm szépen! :))
VálaszTörlés