Elégettem néhány nélkülözhetetlennek hitt kézikönyvet belső könyvtáramból, miután pokoli tudományukkal feleslegesen keserítették az életemet… egyiket se magam szereztem be, örököltem őket, de most színtiszta örömmel váltam meg tőlük… különösen förtelmes mű a Hogyan legyünk örömgyilkosok?, nem kevésbé káros a Miként vitázzunk hosszan és értelmetlenül olyan emberekkel, akik nincsenek is itt?, vagy a Mi módon veszítsük el lelki békénket olyan dolgok miatt, amikre nincs ráhatásunk?, illetve a Hogyan háborogjunk vélt igazságtalanságokon?... kicsit füstszagúan és perzselt szemöldökkel, de egyre könnyebb lélekkel kotorászom a parazsat.
Forrás

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése