2021. november 2., kedd

Szabó T. Anna - Varázslódal

Táltosságba magasodva,
négy égtájjá tágasodva,
mint a nyírfák, mint a rétek
messze nyúlnak, égig érnek,
 
hóban csúszva, tóban úszva,
siklandósan újra s újra
gázolni a csalitosban,
járni sűrű vad titokban,
 
fénysávokon átlábolni,
mendegélni, bandukolni,
látni, ahogy lemegy a nap,
csak az élők heve marad,
 
formálható, tág anyagban
fogni, ami láthatatlan,
csillagokig felnyurgulni,
megtanulni újratudni,
 
felsóhajtva, lélegezve,
minden percben ébredezve,
rátalálni a talányra,
hagyni, mosson át az árja,
 
ellazulni, felengedni,
minden rosszat elengedni,
túllépni a pontnyi énen,
úgy lebegni, por a fényben,
 
átváltozni bármi mássá,
ürességgé, nemtudássá,
nevesincsen szeretetté -
és nem félni soha többé.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése