Palya Bea - Szabadon

Szabadon szárnyalnék
Egyedül táncolnék
De valaki suttog
S halkan lép felém

Simogat csöndekkel
Szelidít nézéssel
Mosolyog némán
S szirmot szór elém
 
Fény gyúl, gyöngyház-színű
A szirompelyhek széle oly szép, lágy ívű
Két kéz arcomhoz ér
De meg is ijedek, szaladok
egyedül maradok, s úgy lejtek én
 
Ki vagy és mért jöttél
Zavarod zord békém
Madaras táncom
Jó volt még nekem
 
Szabadon szárnyalnék
Szabadon táncolnék
De sziszegő múltam
Kúszik most felém
 
Ne sziszegj, hallgass már
Hiszen egy új nap vár
Mosolyog csöndben
S gyöngyöt szór elém
 
Érzem, így most ez jó,
Ami rég volt, mind elmúlt,
és nem kell rá szó
Bőröm fújja a szél
Bizsereg berezeg ezer és ezeregy sejtem
érzi hogy él
 
Gyere maradok, táncoljuk
Szabadon szárnyaljunk
Mosolyunk fényét
Szórjuk szerteszét
Szeretem nézését
Szeretem lépését
Szeretem tudni

Hogy ő jön most felém
Szeretem táncunkat
Szeretem hangunkat
Szeretem azt is, hogy
Csókot dob felém

Szálljunk a kék égbe fel
Szabad így is, hogy ketten, s még föjjebb emel
Kísérj a felhők fölé
Odafönn a kezem s a kezed a
ragyogó koszorút fon a nap köré
 
Gyere maradok, táncoljuk
Szabadon szárnyaljunk
Mosolyunk fényét
Szórjuk szerteszét