Ha szűk szoba: hadd legyen szűk szoba.
A szűk szobában is terem öröm,
gyúl apró gyertya ínség idején,
óh, csak ne legyen sorsom bús közöny,
óh, csak legyek a fény forrása én,
apró gyermekek bálványozott fája,
én az idegen, én a jövevény.
Égő fenyőfa, égő áldozat,
akit az Isten ősi otthonából
emberek örömére elhozat.
Csak rajzolódjék mélabús árnyékom
imbolyogjon a szűk szobák falán,
mindegy, hogy mi lesz velem azután.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése