Akik megvilágítják a lelkünk, a szellemünk.
Amit helyettünk öntenek szavakba olyan ékesen vagy olyan magától értetődő egyszerűséggel. Olyan szívderítően vagy olyan inspirálóan. Olyan finoman vagy olyan leplezetlenül, pontosan. És akik eldalolják azt.
2014. október 22., szerda
Weöres Sándor - Rongyszőnyeg 103
Legyen tiéd, ha kell, az imádott szerencse, de engem őrizzen tetteimnek bilincse,
hagyjon a véletlen a mézben vagy a sárban, magam-varrta sorsot hordjon mindég a vállam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése