2024. március 20., szerda

Stefanidu Mónika - Dúdoló

 
Van, hogy nehéz elmondani mert...
 
Ez nem az eszednek szól, így nem a füledbe súgom
Mélyen a bordák közé, a szívedbe búgom
Nem is a szavakat, csak halkan egy dallamot,
Tudom, megérted, ha szívvel hallgatod
 
Nézem, hogy messzire mész, oda, hol egyszer már jártál
Göröngyös utadra lépsz, ahol féltél és fáztál
Olyan ajtóhoz érsz, amit magadra zártál
Mögötte meglátod azt, amit régen nem láttál
Remegő kisgyermek ül némán egy sötét sarokban 
Várja, hogy megvigasztald lágy, ölelő karodban
Hagyja, hogy letörölgesd a könnyeket végre
Dallamot dúdolva lassan kividd őt a fényre
 
Ez nem az eszednek szól, így nem a füledbe súgom
Mélyen a bordák közé, a szívedbe búgom
Nem is szavakat, csak halkan egy dallamot
Tudom, megérted, ha szívvel hallgatod
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése