Akik megvilágítják a lelkünk, a szellemünk.
Amit helyettünk öntenek szavakba olyan ékesen vagy olyan magától értetődő egyszerűséggel. Olyan szívderítően vagy olyan inspirálóan. Olyan finoman vagy olyan leplezetlenül, pontosan. És akik eldalolják azt.
2020. szeptember 26., szombat
Kányádi Sándor - Szarvas-itató
Ahol a szarvas inni jár, moccanatlan a nyír s a nyár? Még a fűszál is tiszteleg, mikor a szarvas inni megy megáll akkor a patak is egy pillanatig áll a víz: s ő lépked, ringatja magát, agancsa égő, ékes ág.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése