Reggel,
még félálomban, hallom, amint a nyitott ablak
mögött,
künn a világban, hangolnak. Kis hangok ezek: egy
cincogás,
egy pikula rekedt böffenése, egy érchúr önfeledt
vijjogása.
Valaki játszik e hangszereken, szórakozottan,
mellékesen,
egy ujjal. O, kezdik már, gondolom boldogan,
félálomban.
Hangolnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése