Garai Gábor - Nyári búcsú

Itt ülök a nyár ölében,
szalma száll a szívem körül
szerteszét. 

Nagyanyám idézi ajkam,
és a főszél szövi rajtam
szőttesét.

Fönn kék az ég, mint az élet,
erős a föld, mint a lélek,
hull a Nap. 

Nincs felhő, mit elzavarjak,
sárga magra kondor varjak
hullanak.

Tegnap – csalfa szájú gorgó –
fordultam, mint napraforgó
örömre, 

s úgy nézek ki most e nyárból,
mint ki búcsúzik a tájtól
örökre.