Hozzád vezetsz vagy elvezetsz magamhoz,
És lesz-e mindig mélyebb ébredés?
Enyémek a lobbanó kertek
Enyémek a koccintó kelyhek
Enyémek a csudálkozó csókok
A kereső szárnyú ima.
De tiéd gyümölcse a kertnek
A kas, hol a csókok pihennek
Tiéd a kelyhek bora
Tiéd a hála imámban
Jóízű béke a számban
Boldogult vágyak tora.
Tiéd az élet sebére
Bizalmunk balzsamos bére
Szerelmünk mákonya.
A körtvélyesi „Jardin Paradise"
Lesznai Anna nagy kedvencem, a Kalligram cikket is elolvastam. A másik versedet elvittem, egyszer felhasználom majd, az én kertemhez. Köszönet értük.
VálaszTörlésKöszönöm, örülök!! :)
VálaszTörlés