Rainer Maria Rilke - Advent

Havat terel a szél az erdőn,
Mint pehely-nyájat pásztora.
S néhány fenyő már érzi sejtőn,
Miként lesz áldott-fényű fa,
És hallgatózik. Szűz utakra
Feszül sok ága, tűhegye
- szelet fog - készül, nő magasba,
Az egyetlen szent éj fele. 

Fordította: Fodor András

~ * ~ * ~ * ~

Advent

Es treibt der Wind im Winterwalde
die Flockenherde wie ein Hirt
und manche Tanne ahnt, wie balde
sie fromm und lichterheilig wird,
und lauscht hinaus. Den weißen Wegen
streckt sie die Zweige hin, bereit
und wehrt dem Wind und wächst entgegen
der einen Nacht der Herrlichkeit.