2024. május 30., csütörtök

Ottlik Géza - Az életről

 

 
Nem lehet kihagyni életed egyetlen pillanatát sem, egyetlen fűszálat sem, ami az utadba akadt, mert akkor más lesz az ábra. Nem hiányos, hézagos (azaz kiegészíthető), hanem más. Visszacsinálhatatlanul más.
 
 

2024. május 28., kedd

Claude Monet - A virágokról

Talán a virágoknak köszönhető, hogy festő lettem.
 
I perhaps owe it to the flowers that I became a painter. 

C'est peut-être grâce aux fleurs que je suis devenu peintre.
 

2024. május 25., szombat

Szabó T. Anna - Rózsákkal és fellegekkel...

 

Rózsákkal és fellegekkel
száll a május illata,
minden perced így lebeg fel,
könnyű lombként leng a ma,
 
színes szirmok szerteszállnak,
kis szöszök keringenek,
konfettik és csillagszórók
szikráztatják ünneped,
 
esőcsillám csillogtatja,
suhogtatják friss füvek,
felettünk a széles égbolt
pendül, mint a kék üveg,
 
madártrilla szórja szét és
sokszorozza szép neved,
édes hónapod ígéri:
soká tart még életed,
 
frissül, gyógyul, újul, épül,
felragyog, erőre kap,
vigyáz rád a táj, az évszak,
simogatva óv a nap!
 

2024. május 24., péntek

Napfonat - Eszter dala

 
Szól a világ, mit hajtok rá
Úgy ég a tűz, ha tesznek rá
Ha nem tesznek, kialuszik
Még végtére béhammazik

Szőke vize a Tiszának
Mondd meg rózsám az anyádnak,
Hogy az egész Tisza mentén
Olyan leány nincsen, mint én.

2024. május 22., szerda

Mary Oliver - Amikor a fák között időzöm...


Amikor a fák között időzöm,
különösen a füzek és a krisztusfák között,
vagy lehet az bükk, tölgy vagy fenyő,
mind a öröm árnyalatait susogják.
Mondhatnám, hogy megmentenek. Nap nap után. 
Oly messze vagyok a magamba vetett reménytől,
amiben jóság van és józanság van,
amikor nem rohanok át a világon
és ahol lassan járok és gyakran meghajlok.
Körülöttem a fák levelei susognak,
"Maradj még egy kicsit"
és fény csordul az ágaikról
és így folytatják: "Olyan egyszerű, hiszen
te is pont ezért jöttél a világra: hogy könnyed légy,
hogy megtöltsön a fény és ragyogj."

~ o ~ o ~ o ~

When I am among the trees,
especially the willows and the honey locust
equally the beech, the oaks and the pines,
they give off such hints of gladness.
I would almost say that they save me, and daily.
I am so distant from the hope of myself,
in which I have goodness, and discernment,
and never hurry through the world
but walk slowly, and bow often.
Around me the trees stir in their leaves
and call out, “Stay awhile.”
The light flows from their branches.
And they call again, “It’s simple,” they say,
“and you too have come
into the world to do this, to go easy, to be filled
with light, and to shine.
 
 

2024. május 19., vasárnap

Napfonat - Pünkösdi rózsa


 A pünkösdi rózsa kihajlott ez útra,
Nekem es kihajlott szekeremnek rúdja.
Nekem es kihajlott szekeremnek rúdja.

Nem tudom édesem, jóra-e, vagy rosszra,
Jóra-e vagy rosszra, vagy holtig bánatra.
Jóra-e vagy rosszra, vagy holtig bánatra.

Kinézek ez úton, látám éldesimet,
Látám édesimet, ő es láta éngem.
Látám édesimet, ő es láta éngem.

Akarám szólítni, szánom búsítani,
S ilyen szép ifjan megszomorítani.
S ilyen szép ifjan megszomorítani.

Az én piros vérem, s a te piros véred,
Egy árokba folyjon, s egy malmot meghajtson.
Egy árokba folyjon, s egy malmot meghajtson.

Pedig az a malom három kő közül van,
A legelső köve igazgyöngyöt járjon.
A legelső köve igazgyöngyöt járjon.

A második köve apró pénzt hullasson,
A harmadik köve szeretetet járjon.
A harmadik köve szeretetet járjon.

Napfonat - Föld dala

 

Föld dala hív
Ég ölel át
Ébred a víz
Száz szeme lát 

2024. május 17., péntek

Weöres Sándor - Anyámnak



Termő ékes ág, te,
jó anya,
életemnek első
asszonya,
nagy meleg virágágy,
párna-hely,
hajnal harmatával
telt kehely,
benned kaptam első
fészkemet,
szívem a szíveddel
lüktetett,
én s nem -én közt nem volt
mesgye-hegy,
benned a világgal
voltam egy.

Álmom öbleidbe ujra
visszatér -
álmom öbleidbe ujra
visszatér!
Alabástrom bálvány,
jó anya,
életem hatalmas
asszonya.
Énekem, ládd, néked áldoz,
félve lép.
Hajad: Pallas bronz-sisakja,
színe ép,
csak arcodon lett keményebb
minden árny,
mint a délutáni égen
vércse-szárny.

Első szép játékom,
jó anya,
gyermekségem gazdag
asszonya.
A kamaszkor tőled
elkuszált,
szemem a szemedbe
nem talált.
Így tűnődtem: «Mért szült,
mért szeret,
ha örökre élni
nem lehet?

Énmiattam annyi mindent
öl, temet!
mért nem tett a hóba inkább
engemet!»
A kamaszkor tőled
elkuszált,
férfi-szívem ujra
rád-talált,
férfi-szívem a szivedre
rátalált,
megköszön most percet, évet
és halált.

Álmom karjaidba
visszatér,
álmom karjaidba
visszatér...
Erős ház, szép zászló,
jó anya,
sorsomnak nyugalmas
asszonya.
Majd ha cseppig átfolyt rajtam
mind e lét,
úgy halok az ős-egészbe,
mint beléd.

2024. május 16., csütörtök

2024. május 15., szerda

Balla Zsófia - Örülök

 

Örülök,
hogy ma nem rossz egyedül,
és hogy a kazánban nem fenyegetett a víz.
Hogy ma már végre valóban dörgött,
s a villám szépen sikerült.

Jó, hogy ma előzékenyebb
volt a kottatartó,
és volt egy olyan napom is,
amikor magam nem fenem. 

És ma elpirultak az úton,  
ha felnéztek rám, a tócsák, 
és amikor kikérdeztek, 
azt mondhattam, hogy nem tudom.  
 
Ma végre engem is elért
pár pillanatra az öröm. 
Okot nem tudnék mondani. 
Talán mert élek. Csak azért.  
 
 

2024. május 14., kedd

Áprily Lajos - Csend (II)


Gyertyán és bükk. Alattok
őz járt: az érre ment.
Egy titkos fejsze csattog
az erdőn, messze, bent.

Megálltam és figyeltem:
megállt és megpihent.
Csupa csend volt a lelkem,
s az erdő csupa csend.

2024. május 13., hétfő

Sadhguru - Az együttérzésről


Az együttérzés nem azt jelenti, hogy kedvesen leereszkedő vagy, hanem azt, hogy szenvedélyesen érdekel minden magad körül.
 
Compassion is not condescending kindness. It is a passionate engagement with everything around you.
 

2024. május 11., szombat

2024. május 9., csütörtök

Weöres Sándor - Ének a határtalanról

 


Amikor még senkise voltam,
fény, tiszta fény,
a kígyózó patakokban
gyakran aludtam én.
 
Hogy majdnem valaki lettem,
kő, durva kő,
hegylejtőn jég-erezetten
hömpölygetett nagy erő.
 
És végül élni derültem,
láng, pőre láng,
a szerte határtalan űrben
mutatom valódi hazánk.

2024. május 7., kedd

Szabó T. Anna - Titok


Egy szál bezárult tulipán.
Ég vize rajta.
Bibe és porzók bársonyán
szirmait körbecsavarja.
 
Borzongva titkos muzsikán,
titkait mind betakarja.
Egy szál bezárult tulipán,
ég vize rajta.

2024. május 5., vasárnap

Mezey Katalin - Túl sok a lyukas zokni odaát

 


Túl sok a lyukas zokni odaát,
Isten magához hívta Nagymamát.
Jól tudja, hogy ő néhány hét alatt
mindent megstoppol, ami elszakadt,
és kér az angyaloktól új varrnivalót.
Amit ő varr, biztos szép lesz a folt
az agyonmosott ingen-glórián,
alsóneműn avagy felső ruhán.
El nem nyűhetnek annyi szárnyat, inget,
hogy új ruhába ne öltözze mindet.
Hogy a zseb olykor rossz helyre kerül,
vagy egyik szár hosszabbra sikerül,
előfordulhat, mert megnyúlt a centi,
és már nem volt idő egy újat venni,
mikor hirtelen indulnia kellett,
mert a betegség nem ismert kegyelmet.
Vitte, amit vagy ötven éve használ,
ami elszakadt, meg van toldva is már.

Fűzi a cérnát, szorgalmasan szurkál,
a vászon fölött keze föl s alászáll,
sziszeg a varrótű vagy a kötőtű csattog,
hamar elkészül, pedig sose kapkod.
Körben angyalok, a szívük világít
a gyolcs alól. Itt a divat nem számít,
de? mégis ügyes fodrot ráncol
felhő-tüllből, könnyű ködfoszlányból.
Tudják, persze, hogy szeretetből varrja,
ahogy a földön is csak varrta, varrta,
ha fizettek, ha nem fizettek érte,
mindenkinek, aki jó szóval kérte.
 


2024. május 4., szombat

Derek Walcott - Szeretet szeretet után

 

Eljön az idő,
Amikor áradó jókedvvel
üdvözlöd saját magadat megérkezvén
a saját ajtódhoz, a saját tükrödben,
és mindketten mosolyogtok,
egymás üdvözlésén,
és azt mondjátok egymásnak:
 
ülj le. Egyél.
Újra szeretni fogod ezt az idegent,
aki te magad voltál.
Adj neki bort. Adj neki kenyeret.
Add vissza neki a szívedet, az idegennek,
 
aki egész életedben szeretett téged,
akit figyelembe sem vettél mások miatt,
aki szívből ismer téged.
Vedd le a szerelmesleveleket a könyvespolcról,
 
a fényképeket, a kétségbeesett jegyzeteket,
és hámozd le a képmásodat a tükörről.
Ülj le. Ünnepeld az életed.
 
~ o ~ o ~ o ~
Love After Love

The time will come
when, with elation
you will greet yourself arriving
at your own door, in your own mirror
and each will smile at the other's welcome,

and say, sit here. Eat.
You will love again the stranger who was your self.
Give wine. Give bread. Give back your heart
to itself, to the stranger who has loved you

all your life, whom you ignored
for another, who knows you by heart.
Take down the love letters from the bookshelf,

the photographs, the desperate notes,
peel your own image from the mirror.
Sit. Feast on your life.
 
 

2024. május 1., szerda

Oláh András - szilánkok

 

ránk nyitja
lila szembogarát
az éj
*
a gyertyafény
arcod
szivárványát őrzi
*
parázna a perc
nyakad íve
perzseli ajkam
arcom
tenyeredbe költözik
*
kezed bilincsét
álmodom kezemre
hajad színével
takarózom