Azt, hogy én valóban szeretem-e a másikat, ő érzi pontosabban, nem én! Ha ugyanis könnyebb velem az élete, ha szabadabban élhet, egyre inkább önmaga lehet, és jobban el tudja viselni az élet terheit, akkor szeretem. Ha rosszabbul él velem, ha bűntudatosabban él, ha nem lehet szabadon önmaga, és mindenféle terhei megnövekednek mellettem, akkor nem szeretem - legfeljebb azzal ámítom magam is, meg őt is, hogy igen.
Popper Péter: Lélekrágcsálók
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése